Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
Ebből a beruházási egységköltségek (1952. évi árszintre vonatkoztatva): 124 221 ezer Ft 11 520 kW = 10 783 Ft/k\\ 124 221 ezer Ft 54 millió kWó 2,30 Ft/kWó A termelési egységköltség pedig — az évi költséget a beruházás 5%-ának véve fel — 6211 millió Ft 54 millió kWó ll,5fill/kWó. A tiszalöki vízerőtelep üzeme révén évente átlag 80 000 t kb. 3000 kalóriás szén takarítható meg. Mély- és magasépítés A vízerőtelep a duzzasztómű mellett kiképzett öblözetbe épült. A duzzasztómű balparti pilléréhez közvetlenül csatlakozik az erőtelep tömbje. Áramlási okok miatt a duzzasztómű balparti pillére előtt és mögött, terelőpillérek épültek. A vízerőtelep tömbje az öblözet rézsűihez partfalakkal csatlakozik. A vízerőtelep általános elrendezését a 12. ábrán láthatjuk. A duzzasztómű tengelye, valamint a vízerőtelep tengelye párhuzamos és egymástól 7,5 m-re fekszik. Ezt az elrendezést elsősorban az erőtelep alatti szivárgás miatt választották. A szívócső végén végigfutó 10,00 m-es Larssen-szádfal egyenes folytatása a duzzasztómű alsó végén levő Larssen-szádfalnak, de lehetőség volt a 16,00 m-es Larssen-szádfal egyenes folytatására is. Az ilyen elrendezéssel folytatott szivárgási számítások a duzzasztóműnél kiadódó értékekhez közelálló eredményeket adtak a vízerőtelepnél is. Az öblözetek a víznek a Tisza medréből a turbinákhoz történő egyenletes hozzávezetését, ill. a szívócsatornából kilépő víznek a mederbe való visszavezetését biztosítják. Az öblözetek vonalozása modellkísérlet alapján alakult ki. A felső öblözet fenékszintje azonos a duzzasztómű 86,50 m A. f. szintű küszöbmagasságával. Az alsó öblözet fenékszintje a szívócsatorna végétől, 79,50 m A. f. A szintről egyenletesen emelkedik a duzzasztómű alatti 84,00 m A. f. tiszai mederszintre. A felső öblözet fenékbiztosítását az erőtelep előtt 10 m széles, 50 cm vastag kőrakat, az alsó öblözetben pedig a szívócsőhöz csatlakozóan szivárgó rétegen 2,00x2,00 m nagyságú 60 cm vastag betonkockaburkolat 20 m sávban, majd 80 cm átmérőjű drótfonatos kőhengerek 25 m sávban, végül 50 cm vastag kőszórás 32 m sávban szolgálja. Az öblözeteket határoló rézsűk hajlása a „0” víz alatt 1 : 3-as, felette 1 : 2-es és kőburkolattal védettek. A duzzasztási szint felett a rézsűk egy része 1 : 3-as, melyeket gyepburkolattal látták el. A felső öblözetben a víznek a főmederből történő megfelelő kivezetését a felső terelőpillér biztosítja. Célnak megfelelő alakját modellkísérlet határozta meg. A pillér szádfallal körülvett betontömb. Ebben képezték ki a hallépcső legfelső részét, valamint az egyenletes talaj feszültség elérése miatt, a takaréküregeket. A takaréküregekben 4 db vízbevezető cső és a 98,00 m A. f.-i szintre felmenő 10 cm átmérőjű levegőztető cső biztosítja a mindenkori külső vízállást, s így elkerülhető volt a belső túlnyomás keletkezése. A duzzasztómű előfeneke, balparti pillére és a vízerőtelep tömbje, valamint a terelőpillér között legnagyobbrészt vörös hullámlemez biztosítja a vízzárást. 28
