Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
18. A Deák Ferenc hajó- és tápzsilip
178. ábra. A Deák Ferenc hajó- és tápzsilip alviz felőli nézete A műtárgy általános elrendezését a 180. ábrán láthatjuk. A zsilip két egymás melletti kamrából áll. Az egyik táplálókamra, a másik hajózókamra. A kamrákat egymástól közös fal választja el. A zsilip egy átlag 1,7 m vastag, 96,0x35,7 m alapterületű közös betonalapon nyugszik. A küszöbmagasság 82,88 m A. f. A 8,79 m magas, 2,8, ill. 3,9 m vastag felmenő falakat téglából építették. A tápzsilip szélessége 16,7 m. Homlokzatánál négy boltozott nyílást létesítettek a víznek a csatornába való bebocsátására (181. ábra). A két szélső nyílásban a tölgyfa pallóból készült és két részből álló kaputábla teljes egészében felhúzható, míg a középső nyílásokban csak két-két 1,0 x 0,8 m méretű tiltótábla mozgatható. A felhúzószerkezetet a 182. ábra mutatja. A táplálókamra jobb oldala fél hosszúságban függőleges téglafal, tovább pedig burkolt rézsű. A hajózókamra 9,5 m széles és a vaslemez kapuk egymástól 61,00 m-re vannak. A víz be- és kibocsátását a kapuszárnyakon levő tiltótáblákkal végzik. A csege teljes hossza 96,00 m. A kapukat lánc közvetítésével a szárnyfalakról kézi erővel nyitják. A zsilip fontos árvédelmi szerepet tölt be, mert felső fője a Duna balparti árvédelmi vonalának egy része. Eredetileg a kapukat és zsilipeket 90.98 m A. f. max. dunai árvízre méretezték és ekkor az árvíz feletti biztonság 0,45 m volt. 1930-ban a zsilipfalakat a zsilipfejnél és a felső hajókaput 0,3 m-iel magasították, ezzel a biztonság 0,75 m lett. Jelenleg a kapuk előtt elhelyezhető betétgerendákkal fentinél 2,00 m-rel magasabb árvizek ellen is megfelel. A hajózókamrában árvíz esetén tartandó vízszint 88,3 m, A. f.-i, míg a csatorna normális vízszíne 85,0 m A. f. A kamrák fenékmagassága 82,64 m. A. f. A zsilip alvíz felőli nézetét és a jellemző metszeteket a 183. ábrán láthatjuk. 218
