Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
\ hajózsilip A vízlépcső második műtárgya a hajózsilip, amely a duzzasztómű által létrehozott vízlépcsőn keresztül a hajóforgalom lebonyolítását teszi lehetővé. A hajózsilip fő méreteinek megállapításánál az 1200 tonnás uszályok és a tiszai forgalomba átállítandó kerekes hajók méreteit vették figyelembe .A kerekes hajók átlagos szélessége 14 m, átlagos hossza 53 m. A hajózsilip belső, hasznos hosszát ezért 81 m-ben, míg a szélességét az ütköző gerendák között 17 m-ben állapították meg az eddig szokásos 12 m helyett. A szélesebb zsilipkamra alkalmazásával két 700 tonnás uszály egyszerre átzsilipelhető. A hajózsilip töltése és ürítése a hazai és külföldi gyakorlatban jól bevált, oldalcsatornás rendszer szerint történik. Az oldalcsatorna keresztmetszeti méreteinek megállapításánál, valamint a töltésidő számításánál az őszi hajózási csúcsforgalom időszakában mértékadónak talált 5,50 m esést fogadták el számítási alapul. A legmagasabb 7,50 m-es szintkülönbségnél is végeztek töltésidő meghatározást. A számításokhoz szükséges tényező helyes felvételéhez méréseket végeztek a hasonló töltésrendszerű siófoki hajózsilipnél és az ott adódott 0,72 értékkel számoltak a tiszalöki töltőrendszer főméreteinek megállapításánál. Az oldalcsatorna keresztmetszeti területére egyenkint 3,20 m2, összesen 6,40 m2 adódott. Egy-egy oldalcsatornából 12—12 db kiömlőnyílás vezet a zsilipkamrába. Egy kiömlőnyílás 0,43 m2 területű. A töltési idő a mértékadó vízszintkülönbség esetén az oldalcsatorna tiltójának nyitási idejét (1,5 perc) és a nyitással fokozatosan változó csatorna-keresztmetszetet is figyelembevéve, kereken 7 perc, a legmagasabb 7,5 m-es szintkülönbségnél pedig kereken 8 perc. A teljes átzsilipelés ideje kb. 30 perc. Mélyépítés A hajózsilip a duzzasztómű jobboldali pilléréhez csatlakozik. Fölötte és alatta várakozó öblözetek vannak, amelyeket a duzzasztómű vízterétől mólók választanak el. Az öblözetek kialakítására, a mólók hosszának és célszerű magasságának megállapítására modellkísérletet végeztek. A 9. ábrán látható 121,43 m hosszú hajózsilip a 27,21 m hosszú felső, a 26,21 m hosszú alsó főből és a kettő között elhelyezkedő 68,01 m hosszú, több részes kamrából áll (9. ábra). A hajózsilip a duzzasztóműhöz viszonyítva úgy helyezkedik el, hogy a felső fő felvízfelöli vége a duzzasztómű tengelyétől a felvíz felé 60,68 m távolságban van. A duzzasztómű pillére a kamra falának szerves része. A hajózsilip üzemére addig van szükség, amíg a duzzasztóműnél vízszintkülönbség van. Amint a vízlépcső megszűnik, a hajózás a duzzasztómű pillérei között lehetséges. A vízszintkülönbség a 94,50 m A. f.-i szintnél szűnik meg. Ezért a hajózsilip falainak magasságát jégzajlás és hullámverés miatt 80 cm-es biztonsággal 95,30 m A. f.-i szintben állapították meg. Ez a szint 2,40 m-rel alacsonyabb az eddig észlelt legnagyobb árvízszintnél. A kapumozgató gépi berendezés kényesebb részeit és az elektromotorokat az árvízszint fölött, lábakon álló 98,10 m. A. f.-i szintű födémeken helyezték el. A hajózsilip elöntése és az iszaplerakódás — a békésszentandrási üzemi tapasztalatok szerint — nem okoz üzemzavart. A 16,00 m hosszú Larssen-szádfal a duzzasztómű jobbparti pillérénél a vízfolyás irányában megtörve, a kamrafal mellett fut a felső főig. Innen már rövidebb szádfal csatlakozik hozzá, amely teljesen körülveszi a felső főt. A felső fő szádfalához a kamrafal partfelőli szélén csatlakozik egy 10,00 m-es szádfal, 21
