Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
Előszó
E L Ő S Z Ó Hasznos kezdeményezés volt a Magyar Tudományos Akadémia részéről hazánk nagyobb vízépítési műtárgyainak monográfikus feldolgozása. Ilyen jellegű gyűjtemény még kéziratos formában sincs, nyomtatásban pedig csak egyes műtárgyakról, elszórtan jelentek meg ismertetések. Ez a kötet jelentősebb vízlépcsőink műtárgyait ismerteti: duzzasztóműveket, hajózsilipeket, vízerőtelepeket. Világviszonylatban nem nagyok ezek a művek, de a magyar vízgazdálkodásban betöltött szerepüknél fogva komoly figyelmet érdemelnek. Különösen nagy a jelentősége a tiszalöki öntözőrendszer főműveinek: a tiszalöki vízlépcsőnek, atiszavasvári vízbeeresztő-hajózsilipnek, a nyugati főcsatorna torkolati zsilipjének. A tiszalöki vízlépcsőről ez az első, nyomtatásban megjelent, átfogó ismertetés. Nagy szerepet töltenek be a Körösvölgy vízgazdálkodásában a békésszentandrási, a bökényi és a gyulai duzzasztóművek, valamint a hortobágyi árvízkapu. A siófoki vízlépcső pedig a Balaton vízszintszabályozásának kulcsfontosságú műve s így kiemelkedő jelentősége van az egész Balaton-környéki üdülési terület szempontjából. A könyv áttekintést ad az ország nagyobb vízlépcsőiről és ismerteti a jelentősebb vízépítési műtárgyakat. Számot ad vízügyi műszaki haladásunknak ezekről az alkotásairól és adataikat, létesítési körülményeiket megőrzi a jövő számára. A gondos munkával összegyűjtött, jól rendszerezett adatanyag hasznos segítője lehet a tervezőknek, az építőknek és az üzemelőknek is a művek fenntartásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldásában, nem különben az új vízépítési műtárgyak létesítésében. Nagy hasznát vehetik majd a könyvnek az oktatók is, elsősorban a vízépítő mérnökök képzésénél. Azzal a reménnyel adjuk kézbe ezt a könyvet, hogy forgatóinak valóban azt nyújtja, amilyen célra készült és amit joggal várnak tőle: nemcsak adatgyűjtemény, a művek tervezése, építése és üzemelése során szerzett tapasztalatok, bevált műszaki megoldások értékes összefoglalója, hanem egyben útmutatással szolgál a jövő még nagyobb vízépítési alkotásainak létrehozásához. Budapest, 1963. január Dégen Imre az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője 3
