Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
15. A siófoki vízlépcső
144. ábra. A siófoki vízlépcső; baloldalt látszik a hajózsilip, jobboldalt a vízleeresztő zsilip A vízlépcső rendeltetése és története A siófoki vízlépcső feladata a Balaton vízállásának szabályozása -— azaz a vízfelesleg levezetése —, másrészt a Duna és a Balaton közötti vízi közlekedés lehetővé tétele. Vízerőhasznosításra egyenlőre nincs kiépítve, ez a jövő teendői közé tartozik. Története a római birodalomban kezdődik. Már a rómaiak építettek zsilipet a Balaton szabályozására. E zsilip maradványait Siófok ÉK-i határában találták meg. A római birodalom bukása után pusztulhatott el. majd feledésbe merült. A jelenlegi Sió-meder ettől DNy-ra néhányszáz méterre vezet. Ezen 1863-ban létesítették az első zsilipet fából, a vasúti híd alatt 200 m-re. E kétnyilású fazsilip küszöbe 102,74 A. f. volt, max 18 m3/s vizet tudott levezetni. Feladatának, — a Balaton vízszintsüllyesztésének — kezdetben, a többéves száraz időjárás segítségével megfelelt, később azonban a nedves évjáratok során szűknek bizonyult. A fazsilip hamarosan tönkrement. Helyette 165 m-rel lejjebb 1891/92-ben építették meg a beton alapú, vastáblás zsilipet Helder Károly oki. mérnök tervei szerint, 101,89 m A. f. utófenék magassággal. Ez a zsilip már 50 m3/s vizet tudott levezetni, a Sió-csatornát azonban csak évtizedek során építették ki erre a vízhozamra. Az új meder 18 m fenékszélességű és rézsűi 1 : 1,5 hajlásúak. Ez a meder abban az 183
