Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

13. Az ikervári vízerőmű

A turbinák télen, a befagyás ellen vízgőzzel fűthetők. A vízgőzt egy 50 m2 fűtőfelületü gőzkazánból vezetik l”-os gázcsövön közvetlenül a turbinák szívócsövébe. A turbinazsilipek előtti gerebet szükség esetén szintén a gerebre való forró vízgőz fuvatásával védik a befagyástól.

A 135. ábra a vízerőtelep metszetét, az I. sz. a 136. ábra pedig a II—V. sz. gépen át ábrázolja. A metszetek a most folyamatban levő átalakításokat is feltüntetik.

Л vízerőmű újjáépítése

Nagyobb munkálatokra először csak 1953. és 1955. között került sor a duzzasztómű fölötti Rába átvágásokkal. Erre azért volt szükség, mert egyrészt az éles, elfajult kanyarok akadályozták az árvizek zavartalan levonulását, másrészt a vízkivétel az elfajult, éles kanyar domború oldalán, a hordalékbeáramlás szempontjából igen kedvezőtlen helyen volt.

A vízerőmű I. sz. gépe, az 1923-ban már használt állapotban vásárolt, ún. Welsi-turbina olyan nagy mértékben elhasználódott, hogy az utóbbi években a hatásfoka 50%-ra esett vissza. Ezzel együtt természetesen a leadható teljesítménye is csökkent. Ezért, 1959-ben kicserélését határozták el. Az új gépegység beépítése az 1958. évi állapothoz képest 300 kW teljesítménynövekedést jelent.

Az újjáépítés tervét a VIZITERV készítette el. Minthogy a turbinacserével kapcsolatos munkák csak a vízerőtelep teljes víztelenítése mellett végezhetők el, az üzemeltető Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat kívánságára, a tervek kiterjedtek a vízerőmű három műtárgyának, a duzzasztóműnek, beeresztőzsilipnek és a vízerőtelepnek a feltárására és a szükséges javítási munkákra is.

136. ábra. A vízerőtelep íőmetszete a II—V. sz. gépen át (Ikervár)

171