Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
13. Az ikervári vízerőmű
122. ábra. A duzzasztómű alvíz felőli nézete (Ikervár) magasabbra, 160,97 m-re duzzasztották. Ezáltal a kivehető vízhozam 22,00 m3/s-ra nőtt, amellyel 5 db turbinát hajtanak (122. és 123 ábra). A duzzasztómű helyszínrajza és hosszmetszete a 124. ábrán látható. Teljes hossza 78,05 m, teljes szélessége 31,10 m. A teljes szélességből 25,00 m a bukógát, 5,00 m a táblás zsilip szélessége. A bukógát érdekessége, hogy az nem egy faltömbből készült, hanem csak 1,00 m vastag betonborítást helyeztek a gát alakúra kiképzett eredeti (termett) kavics altalajra. A gát magja tehát kavics. A bukógáttal süllyedés szempontjából az elmúlt 60 év alatt nem is volt semmi baj. A bukógátat a balpart felől rézsűs betonfal, míg a jobbpart felől függőleges betonpillér határolja. E betonpillér és a jobbparti zsilipfő között van a kétnyílású táblás zsilip. A bukógát mindkét oldala lejtős. Két végét 1,5 m mélyre lenyúló betonköröm- fal, ill. ehhez illeszkedő 3,00 m hosszú fából készült szádfal biztosítja az alámosás ellen. Az alsó oldalon az átbukó víz mozgási energiáját 47,00 m hosszú, megfelelő alakúra kiképzett, beton utófenék csillapítja. Az utófeneket 30,00 m hosszú kőhányás követi. Az alapok mindenütt portlandcement-betonból, ezalatt helyenként, erősítés végett románcement- betonrétegből állnak. A partokat a mű teljes hosszában betonnal burkolták. Az oldalburkolatok rézsűhajlása 1:1, és lefelé lépcsősen vastagodnak. 123. ábra. A duzzasztómű leivíz felőli nézete (Ikervár)
