Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
11. A hortobágyi árvízkapu
A statikai vizsgálatnál az árvízkapu vasbeton szerkezetét egységes „U” keresztmetszetű, az alaptalajon rugalmasan és folytonosan felfekvő rugalmas testnek tekintették. A felmenő falakat változó kereszt- metszetük és a folyásirányban egyenlőtlen terhelésük miatt közelítő módon szakaszokra bontva kellett számítani, ezzel szemben az alaplemezt közelítéssel egyirányban egyenletesen terhelt lemeznek tekintették. A statikai számításnál két terhelési esetet vettek tekintetbe: 1. Üres szelvény esetén kívülről a teljes, ill. a feltételezett legnagyobb földnyomás működik, belül pedig a legkisebb vízállás, azaz a legkisebb ellennyomás van. 2. Vízzel telt szelvény esetén belül a feltételezhető legnagyobb vízállás, ill. víznyomás, kívülről pedig a feltételezhető legkisebb földnyomás működik. Az árvízkapu alaprajzát és metszeteit a 112. ábrán láthatjuk. A műtárgy alapja 20,52 m, ill. a végeit lezáró két-két támfalat is figyelembe véve 39,32 m hosszú, szélessége pedig 17,32 m. Teljes magassága az alaplemez alsó végétől számítva 12,85 m. 10 147 111. ábra. A hortobágyi árvízkapu általános elrendezése
