Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
8. A bökényi vízlépcső
82. ábra. A bökényi duzzasztómű A vízlépcső rendeltetése és általános elrendezése A bökényi vízlépcső a kőrösök csatornázásának első lépcsője. Az 1905—1906. években a tiszai torkolattól mintegy 5 km-re, a szentesi határ Bökény nevű dűlőjében épült. Feladata, a hajózás számára megfelelő vízmélység biztosítása. A Poirée-rendszerű tűsgát a Kőrös kisvizeit 2,5—3,0 m-rel duzzasztja fel s ezzel 43 km hosszon a békésszentandrási duzzasztóműig 700 t uszályok részére lehetővé teszi a hajózást (82. ábra). A tervek elkészítésére pályázatot írtak ki. A benyújtott három pályaterv közül Kovács Sebestyén Aladár, ill. Dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanárok tervei egyaránt alkalmasak voltak a megvalósításra. Mindkettő vasbeton szerkezetet javasolt. Kisebb kiviteli költsége miatt, Zielinsky tervét fogadták el. A terv világviszonylatban is úttörő kezdeményezésnek számít. Ez volt az első példa arra, hogy folyócsatornázás műtárgyainál a vasbetont ilyen mértékig alkalmazták. Bár később kiütközött a vékony szerkezeti elemek hátránya, mert sokszor szorult javításra, de építése idején igen sok külföldit vonzott hazánkba és a külföldi szakirodalom is sokat foglalkozott vele. A haj ózsilip mintájára pedig Oroszországban több hajózsilip épült. 116
