Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
7. A tiszapalkonyai hajózsilip
7. A TISZAFALKONYAl HAJÓZSILIP Судоходный шлюз у с. Тиссапалконя является нижным последним сооружением канала Шайо. Строительство шлюза началось в 1943 г., но он прекратился войны и инфлации. Была построена только фундаментная плита, и закончились земляные работы судоходного канала в длине 4 км. Проектные размеры судоходного шлюза: 75 X 12 м. The navigation lock al T iszapalkonya constitutes the lowest river barrage of the projected Sajó Canal. Its construction has been commenced in 1943 but was discontinued on account of World War II and the subsequent inflation. The floor slab, further the earthwork of a 4 km long stretch of the navigation canal have been executed only. The design dimension of the navigation lock is 75 x 12 m. Die Schiff schleuse bei T iszapalkonya ist die unterste Stufe des zu errichtenden Sajó-Kanals. Mit dem Bau wurde bereits im Jahre 1943 begonnen, die Arbeiten sind aber wegen des Krieges und später wegen der Inflation unterbrochen worden. Nur die Grundplatte wurde fertiggestellt, weiters erfolgten die Erdarbeiten der 4 km langen Schiffahrtskanalstrecke. Die geplanten Abmessungen der Schiffschleuse betragen 75 x 12 m. L’écluse á sas de Tiszapalkonya constituera la retenue inférieure du fleuve Sajó, encore à canaliser. Sa construction démarra en 1943, mais par suite de la guerre et puis de l’inflation elle s’arrêtait. Seulement la plaque de fondation et les terrassements d’un tronçon de 4 km du canal navigable ont été terminés. Les dimensions utiles de l’écluse à sas sont prévues à 75 m x 12 m. A niíítHr«jy rendeltetése és története A Sajó folyó Miskolc alatti szakaszának hajózhatóvá tételére, a felvételi és tervezési munkálatok az 1908. évi XLIX .te. alapján 1910 október havában az Országos Vízépítési Igazgatóság felügyelete alatt indultak meg. A Sajó folyó a csekély vízmennyiség és a meder rendkívüli kanyargóssága miatt, jelenlegi állapotában még időszakosan sem hajózható. A Sajó hajózhatóvá tétele a folyó csatornázásával, vagy a folyóval közel párhuzamosan haladó, több bögére osztott oldalcsatornával oldható meg. A Sa jó-csatornázás célja, a borsodi ipar- és bányavidék és a Nagyalföld tömegáruinak (szén, vas, kő, kavics, műtrágya, fa, gabonaneműek stb.) kicserélésére olcsó szállítási lehetőséget biztosítani. Az 1913-ban elkészült tervek a Miskolc-Tiszatorok közötti Sajó-szakaszt kilenc vízlépcsővel kívánták hajózhatóvá tenni. A vízlépcsők közül a 2. számút Tiszaszederkény község határába tervezték. A duzzasztómű a Sajó medrében, a hajózsilip pedig a Sajót a Tiszával összekötő rövid (5,5 km), mesterséges csatornába épült volna meg. 111