Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

5. A felsődobszai vízerőmű

56. ábra. A felsödobszai vízerőtelep alvíz felőli nézete, jobboldalt a malom épülete látható Általános elrendezés A régi felsödobszai vízerőmű már építésekor sem tartozott a nagy művek közé. A létesítése óta eltelt fél évszázad rendkívül nagy műszaki fejlődése pedig méginkább csökkentette viszonylagos jelentősé­gét. Mégis érdeklődésre tarthat számot, mint műszaki fejlődésünk egyik emléke. Ezenkívül ennek a hosszú ideje üzemben levő vízerőműnek a költségeit vizsgálva, olyan tanulságokhoz juthatunk, amelyek az új vízerőtelepek tervezésénél jól felhasználhatók. A felsödobszai vízerőművet 1906-ban építették (56. ábra). A terveket Lenárduzzi János építési válla­lata készítette. A gépészeti és elektromos berendezés a Ganz és Tsa cégtől származik. A vízerőműnek a Hernádon való elhelyezését a 40. ábra, általános elrendezését pedig az 57. ábra tün­teti fel. Amint ezekből a rajzokból látható, a vízerőmű üzemvízcsatornás elrendezésű. A felvízcsatorna a Her­nádon épített duzzasztómű felett, a balparton ágazik ki és vezet a két gépházban elhelyezett három turbinához. A két gépház közül a régebbi a balparton 1906-ban, a vízerőmű létesítésekor, a jobbparti új gépház pedig 1911-ben, a vízerő fejlesztésekor épült. A két gépház között iszap- és jéglebocsátó zsilip van. A turbinákon áthaladt víz az alvízcsatornán át jut vissza a Hernád medrébe. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom