Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
Bevezetés
BEVEZETÉS A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszéke a Magyar Tudományos Akadémia kutatási témájaként, az Országos Vízügyi Hivatal erkölcsi és anyagi támogatásával készítette el Magyarország Nagyobb Vízépítési Műtárgyai című monografikus feldolgozás harmadik kötetét, amely a vízi közlekedés fontos tartozékait képező tavi kikötőket tartalmazza. A folyami kikötőket és rakodókat a második kötet ismertette. Most a balatoni és a velencei-tavi kikötőket önálló kötetként jelentetjük meg. A vízi közlekedéssel és ezen belül a kikötők jelentőségével a második kötet bevezetője részletesen foglalkozott. Ebben a kötetben inkább a balatoni személyhajózásunk fejlődését, kikötőinek idősorrendi kiépítését tárgyaljuk, s a várható fejlesztési igényekre kívánjuk a figyelmet felhívni. A balatoni hajózás története, valamint a Balatonnak mint egyik legszebb tájegységünknek fejlődése véleményünk szerint az olvasókat érdekelni fogja, ezért a tervgyűjtemény elején erre külön fejezetet szenteltünk. Ez a könyv ismerteti a Balaton 17 db közforgalmú kikötőjét, 2 db kompkikötőjét, 9 db központi szerv részére létesített vitorláskikötőt, valamint 3 db kisebb vitorlás- és csónakkikötőt. Külön fejezet foglalkozik a Velencei-tó jelenlegi helyzetével és várható fejlődésével, valamint a már megépült agárdi kikötővel. Arra törekedtünk, hogy a kikötőkről fellelhető tervanyagok, irodalmak, fényképek alapján ezen vízi létesítményekről minél teljesebb képet tudjunk adni. Az anyag összeállításánál igyekeztünk figyelembe venni azt a kedvező körülményt, hogy szerencsére még él számos olyan neves magyar vízimérnök, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a magyar tenger kikötőit illetően. Amennyire csak tudtunk, igyekeztünk ezeket az értékes forrásokat felhasználni. Az egyes kikötők ismertetésénél a könyvben tárgyaljuk a kikötő létesítésének szükségességét, a kikötők általános elrendezését, szerkezeti felépítését, azok forgalmát, valamint a távlati fejlesztési kérdéseket. Az ismertetéshez közölt átnézetes helyszínrajzok, mintakeresztszelvények, a kikötők elrendezését, szerkezeti felépítését tüntetik fel. Iparkodtunk építés közbeni, valamint a mai állapotnak megfelelő fényképanyaggal is szemléletesebbé tenni a könyvet. Reméljük, hogy a különböző műszaki megoldások bemutatásával, valamint a tavi kikötők távlati fejlesztési igényeinek ismertetésével nagy segítséget nyújtunk a témában érdeklődő szakemberek részére. Az adatgyűjtésünkben a jelentősebb tavi kikötőket feldolgoztuk. Törekedtünk a régebben létesült kikötők adatainak is pontos beszerzésére. Amennyiben a könyv forgatói mégis hiányosságot és esetleg hibákat fedeznének fel, kérem közöljék a Vízépítési Tanszékkel. Dr. Kozák Miklós tanszékvezető egyetemi tanár 5
