Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
fekszik, mely a Rózsaliget és az 1-gyel jelölt klubépület között kb. 85 m hosszú szakaszon igen keskeny, biztonsággal csak egy személyhajó közlekedését szolgálja. Emiatt a szűk hajóútrész miatt a vitorlások a belső kikötőből ki vannak tiltva, oda csak javítás vagy téli tárolás céljára mehetnek be. Egyébként is ezen a szakaszon 30 m3/s-nál nagyobb vízeresztés esetén any- nyira megnövekszik a vízsebesség, hogy a vitorláshajó a belső kikötőből kihajózni nem képes. A személyhajó-állomással szemben a téli kikötő medencéje és az üzemi kikötő partfala található. A partfalak betonba rakott kőtámfalak, dörzsgerendákkal beépítve. Az irodaháztól északra levő partfal előtti szakaszon végezték a kijavított hajók csavarpróbáit s ennek következtében a partfal előtt az alap alá hatoló kimosások keletkeztek s a régi KND rendszerű támfal elferdült. A partfalat 49 m hosszban 1965-ben újjáépítették. Az új partfal a régi előtt 30 cm-rel épült, 6 m hosz- szú előre gyártott vasbeton szádfalból. Az új partfalak két végén és a sarokponton 1—1 db 8,0 m hosszú, 30/30 cm négyzetes keresztmetszetű vasbeton cölöpöt vertek le. A szádpallók és cölöpök összefogására 80X30 cm vb. koszorú épült, amelyben a horgonyrúd le van kötve (1—5. ábra). Az új partfal előtt a további mélyülés megakadályozására kőhányás készült. Előirányzott költség 7900 Ft/m. A horgonyrudak egymástóli távolsága 5—11 m között változik a helyszíni adottságoknak megfelelően. A szádfal a —4,30 m szintig nyúlik le. A partéi +1,90 m a ,.0” felett. A téli medence északi partján van a sólyapálya. A sólyatérre egyszerre egy nagyobb vagy két kisebb személyhajó vagy uszály húzható ki. A fürdőévad alatt lemezmunkával járó zajosabb ha jó javítás nem végezhető. Az ún. szerelőmóló két oldalán, a téli kikötő nyugati oldalán 4, illetve 3, a nyílt öböl nyugati partfalánál 2—3 hajó állomásozhat egyidejűleg. A kikötő része szorosan összefügg a hajózsilip és hozzávezető hajóút létesítésével. A külső (vitorlás) medence nyugati oldalának meghosszabbításában a medencétől kb. 220 m-re tér le a hajóút a hajózsilip felé. A medencének ez a része 30—35 m széles, mind a két oldalán hajókikötésre alkalmas KND rendszerű partfallal. A hajóútban a hajózsilip felé haladva, a jobb (nyugati) oldalon a bejárati medence folytatásában is egészen a „Halász medencéig” 280 m hosszúságú teherkikötő függőleges partfal húzódik, amely mellett egyidejűleg 6—8 db balatoni uszály kezelhet. A keleti oldal a hajózás üzemi partfala 2—3 hajó részére. Itt súlytámfal épült (1—5. ábra). Az öböl folytatásában a sarkantyú mellett a BVK műhelytelepe és a FOKA kikötőrésze van, ahol 2—3 kotró, szerszámhajó helyezhető el. A halászati medencében a nyugati oldalon a „Té- rics” (hálószárító állvány) húzódik, itt hajó nem kezelhet, a keleti oldalon van a halászati kis partfal 1 hajó részére. A halászmedence déli partja földlejtő, ideiglenes hajókihúzó berendezéssel. A vízlépcsők kiépítése előtt a Sió csak 30—40 m3/s vízeresztésnél hajózható, ami a fürdőévadban igen ritkán fordul elő, de a zsilipelés már most is akadályozza a külső medence vitorlás forgalmát és a bejárati öbölben tartózkodó hajókat. A kikötő a jelenlegi forgalomnak megfelel, ha kellő méretű fedett váróépületet létesítenek. A forgalom várható növekedésével, de különösen a Sió hajózhatóvá tételével a kikötő jelentős átalakításra és bővítésre szorul. A vitorlások részére különálló vitorlás kikötő építése kívánatos volna, erre a tervek készen vannak, csak a helykijelölés hiányzik. A kikötő forgalma Siófok a Balaton legnagyobb forgalmú kikötője. A legutóbbi években kb. 200 000 induló és érkező utasa volt s ez a szám állandóan növekszik. 1928. évben 60 ezer db, 1935. évben 74 ezer db, 1936. évben 85 ezer db, 1959. évben 187 ezer db, 1960. évben 138 ezer db, 1961. évben 182 ezer db, 1962. évben 198 ezer db, 1963. évben 235 ezer db, 1964. évben 262 ezer db, 1965. évben 308 ezer db, 1966. évben 349 ezer db, 1967. évben 344 ezer db, 1968. évben 340 ezer db, 1969. évben 282 ezer db, 1970. évben 296 ezer db, 1971. évben 311 ezer db jegy kelt el, amelyben az ingyenjegyek és egyes bérelt kiránduló hajók utasszáma nincs benn. A teherforgalom kicsiny, az adatok is hiányosak, 1935-ben 4560 tonna kő érkezett és 2850 tonna kő indult a Sión lefelé. 1936-ban 8800 tonna kő érkezett s csak 1100 tonna kő indult le a Sión. 34
