Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)

I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők

1—1. ábra. Siófoki kikötő 1863-ban Pue. 1—1. Пристань в Шиофоке в 1863 году Abb. 1—1. Der Hafen Siófok in 1863 Fig. 1—1. Siófok harbour in 1863 Fig. 1—1. be port de Siófok en 1863 200 m széles partvédőművel védett feltöltés készült a kikötőfejlesztés céljaira. A felszabadulás után erre a területre telepítették a Siófoki Meteorológiai Állo­mást. az Országos Vízügyi Főigazgatóság nagykiterje- désú üdülőjét és még számos vállalati üdülőt. A Sió-torkolati művek megépítésével nagymérték­ben megváltozott a kikötő területi elrendezése. Az 1891-ben épült vízszintszabályozó zsilip a háború alatt megrongálódott. A régi zsilip felett 500 méterrel megépült az új vízleeresztő zsilip. A kikötő régi és az új zsilip közötti szakasza — amelyen a teherkikötő, a hajózás javító telepe, a kőrakodó, továbbá a halász­kikötő volt —■ a kikötő területéből kikapcsolódott s ezzel a kikötő felülete kisebbedett. Viszont a hajózsiliphez vezető, a nyugati hullám­törő móló tövétől kiindított új hajóút s az ennek foly­tatásában létesített halászkikötő-medence megnövelte a kikötő vízterületét. 1940-ben a kikötő összes védett vízterülete 80 000 m2 volt, ma 73 000 m2. (1—1. fény­kép.) A siófoki kikötő mai állapotában a Balaton egyet­len teljes értékű kikötője, amelynek jelentőségét az alábbiak mutatják (1—2. ábra): Személyhajó-forgalom kb. 200 000 fő fürdőévadra, váróhelyiség nélkül, teherrakodó, vitorlás- és csónak- kikötő, hajójavító üzem sólyával, üzemanyagtároló­val és raktárakkal, halászkikötő és téli kikötő, a ha­józás üzemvezetésének központja s a Sió-csatorna ki­indulópontja. Közúti csatlakozása jó, a vasúti csatlakozáshoz a terület fent van tartva. 1953 óta a MAHART kezelésében van a többi ba­latoni kikötővel együtt. Azóta a fenntartási munkákat és javításokat a MAHART végzi. 1969-ben sporthajótároló épült. 1971-ben új műhely és szociális épület, közúti csat­lakozás a Mártírok útj ától a zsilipen át az üzem terü­letén, 1972-ben új hajós szállásépületének átadására került sor. A kikötő-partfalak szerkezeti kialakítása A külső nyári vagy vitorláskikötő 1930—31-ben épült. Ekkor a keleti mólót kb. 200 m-rel meghosz- szabbították. Az új móló szádfal nélkül, kőhányásból készült -j-145—150 cm járdamagassággal a ,,0” felett 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom