Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők
A meglevő közforgalmi kikötők a csúcsforgalmat már nem tudják kiszolgálni, még hosszabb partszakaszok és számos üdülőhely van, amely kikötő megépítésére vár. A Sió teljes lépcsőzésének és állandó hajózhatóvá tételének sem ma, sem a közeli távlatban (10—20 év) nincsenek meg a gazdasági alapjai. Még a kőszállítás sem, ami a legkézenfekvőbb lenne, hisz egyetlen bánya üzemel, a Balatonrendesi 80 000 t kapacitással, melyből a vízügyi szervek mintegy 35—45 000 tonnát használnak fel. Az egyéb termékeknek ma már a más irányban transzformálódott igények miatt nem jöhet szóba a vízi szállítása. Az alsó dunai torkolati mű az, melynek egyértelmű gazdasági és komplex vízgazdálkodási alapjai vannak. A felső böge a juti duzzasztóval, mint egyelőre szóba jöhető lépcső, éppen gyengébb koncepcionális alapjai miatt, sorrendiségében egyértelmű, de időszerűségében meggondolás tárgyát képezi. A többi csak nagy távlatokban. A vízi sportok, különösen a vitorlások eddig a személykikötőben telepedtek meg, de már most sincs részükre elegendő alkalmas hely, és a rohamosan növekvő személyhajóforgalmat is nagymértékben akadályozzák. Az utóbbi években már Siófokra és Bala- tonfüredre külön tervek készültek vitorláskikötő építésére. A vitorlás- (sport) kikötők a teherkikötővel ellentétben az üdülőhelyek közelében, klubházak építésére alkalmas helyen telepítendők. Az elmondottak alapján a Balaton üdülő jellegének fejlődése nem a közforgalmi kikötők fejlődését sürgeti, hanem nagyobb, több sportegyesületet és magánost is magába fogadó mintegy körzetesített vitorlás kikötőt. Míg 1960-ig egyetlen hasonló célt szolgáló a béla- telepi kis kikötő volt, az elmúlt 12 év alatt mintegy 11 épült. Azonban az is kitűnik, hogy ezek nem köz- használatú céllal épültek. Még egymás tőszomszédságában levő intézmények esetén sem lehet, az igényeket talán, de az anyagi hozzájárulást egybehangolni. Pedig ki kell irtani a köztudatban mindinkább eluralkodó szemléletet, hogy mindenkinek „saját” kikötője legyen. Az utóbbi években már csónakkikötő építését a vízügyi hatóság nem engedélyezi, helyette görgős csónakkihúzók építését javasolják. A partra merőleges művek, sarkantyúk, homlokegyenest ellenkeznek a szabályozási elvekkel, melyek szemétzugok, hínár-nád és jégzugokkal tönkreteszik a parti sávot és megakadályozzák a hosszú egyenes vagy nagysugarú ívek kialakításának lehetőségével az intenzív vízmozgást a partok előtt. Mindezek csak alátámasztják a nagyobb, összevont vitorláskikötők és központok kialakítását. Mivel ezek elhelyezésének alapfeltétele a mély vízzel való közvetlen kapcsolat és mert a szabályozási vonal a „0”-ás rétegvonalon halad, létesítésük meglevő városszerkezetet nem érint és így kialakításuk irányítható. A kikötők közúti és vasúti csatlakozása a Balaton körül könnyen megoldható. A vasút és közút mindkét oldalon a parttal párhuzamosan csekély távolságban halad. A kikötők fejlesztése a fürdőkultúra és az országos víziúthálózat érdekében szükséges. Többek között azért is készült el a Balaton Központi Fejlesztési Programterv. Ennek célja a következő tervidőszakokban a balatoni üdülőtérség egyes legfontosabb területeit — az egyre növekvő mértékű hazai és külföldi idegenforgalom által támasztott fokozottabb üdülési igényekre figyelemmel — komplexen kiépíteni. A fogadóképesség növelésével, szezonhosszabbítással, színvonalemeléssel az 1969. évi nyugati deviza-bevételt kétszeresére emelni. Ennek érdekében készült el az OVH részéről a tó teljes vízgyűjtő területére vonatkozó Balaton Vízgazdálkodási Fejlesztési Program, amelyet a Gazdasági Bizottság el is fogadott, megvalósítása részben már folyamatban is van. A program választ ad az elvégzendő műszaki munkák hozzávetőleges mennyiségéről és.körülbelüli költségigényeiről, a költségek teherviselőiről. A hajózás vonalán a kikötők befogadóképessége a várható forgalomnak megfelelően nem emelkedhet az utóbbi évekhez, ugyanakkor a sport, üdülő, túravitorlázás, motorozó flotta állomány a legutóbbi években ugrásszerűen megnőtt. Ez is a régi kikötőket terheli. Tehát igen indokolt a kikötők felújítása, bővítése, igényeknek megfelelően újak létesítése, vihar- menhelyek építése. Szükséges a balatoni üdülőtérségben közműbázis létesítmények, közlekedési gerinchálózatok létesítése a maximális befogadóképesség figyelembevételével. A Balaton regionális vízmű rendszerének építése (NY—K-i) a teljes beépültség figyelembevételével már folyamatba is van téve, természetesen csak a főművek és gerincvezetékek. Hasonlóképpen a szennyvíztisztító berendezések rendszere. A megfelelő apparátus is megvan, a DDRV, a Déldunántúli Regionális Vízmű Vállalat. A Balaton medrének feltöltésével építési területek növelése, üdülősáv szélesítése, állami telekkínálat növelése a cél. összefüggő nagyobb beépítetlen területeket közmű- és úthálózat kiépítésével beépítésre éretté kell tenni. 22