Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
ték le az ütköző fapilótákat, amelyek a kikötésnél a hajók ütközését vették fel. A kikötőhidat mind a két oldalon jégtörő gúlák és a kikötő végén vasbeton cölöpökre alapozott szilárd jégtörő előfej védte a jégzajlás ellen. A vasbetonszerkezet hossza 40 méter széles volt, amelyekhez 110 m hosszú, 3,0 m koronaszélességű kőmóló vezetett. A móló egész hosszában a keleti oldalon az elfáradt kirándulókra és horgászokra való tekintettel ülésre is alkalmas 50—50 cm méretű kőbeton mellvédfal készült. Ez a mellvéd megakadályozza, hogy közepes vihar alkalmával a mólón a hullámok átcsapjanak s így a hajóhoz való jutás biztosítható. 1939-ben a jég a mólófejet megrongálta. 1940-ben a kikötőfej vasbeton cölöpjeit alaprajzban ékszerűen elhelyezett tömör, falazott jégtörő előfejjé képezték ki. A jégtörő előfej céljának megfelelt, azonban oldalirányú jégnyomás ellen nem védte a kikötőt, erre a célra a jégtörő gúlák szolgáltak. A második világháború alatt a gúlákat tönkretette a jégzajlás, helyreállításáról nem gondoskodtak, s a következő évben azután egy Győrök felől jövő jégzajlás a kikötőhidat úgy megrongálta, hogy nem volt érdemes a régi formában helyreállítani (9—2., 9—3. fényképek). A vasbetoncölöpös kikötőhíd helyén a cölöpök benthagyásával 1948. évben tömör, falazott megoldású kikötőt építettek. A kikötőfej szádfal között szórt s az iszapba bedöngölt 0,8—1,0 m vastag kőhányásra, kőtörmelék elhelyezésével készült. A kőszórás vastagsága kb. 4,0. A partfal a régi megrongált kikötőfej tengelyétől 2,70 m távolságra levert 20X20 cm méretű és 9,0 m hosszú, vasbeton cölöpökhöz támaszkodó, 4,0 m hosszú vasbeton lemezekből áll. A cölöpök távolsága 1,8 m (9—2. ábra). A cölöpök leverése után a fejét lebontották s a vb. lemezek lehelyezése után a szembenálló cölöpöket 50 cm vastag vb. keresztgerendával kötötték össze. Ezzel épült össze a +2,0 m-ig felnyúló oldalfal, amelybe az 1,5 m hosszú 20—23 cm méretű fa csúszógerendák vannak beépítve. Mind a két oldalon 6—6 kikötőbak van megfelelő betontömbben elhelyezve (9—3. ábra). A kikötőfej közepén 2,80 m hosszban az alacsonyabb vízállásnál a ki- és beszállás megkönnyítésére 2 lépcsőfok van beépítve +1,82, illetve 1,64 m „0” feletti magasságban. Itt köthetnek ki a személyforgalom szünetében a motorosok és a mélyen járó vitorlások. Ez azonban csak a mai ritkább személyhajó forgalomnál engedhető meg. 9—3. fénykép. A tönkrement kikötőmóló 1945-ös jégzajlás után Илл. 9—3. Мол, разрушенный льдом в 1945 году Bild 9—3. Die zerstörte Hafenmole nach dem Eisgang 1945 Picture 9—3. The destroyed landing pier after the ice jam in 1945 Photo 9—3. Môle du port, endommagé par la débâcle, en 1945 Mai állapotában a régi kőhányásos móló 110 m hosszú, rézsűi 1:1 hajlásúak, 30 cm vastag ciklopos, betonba rakott kőburkolattal, ÉK oldalán 50—50 pa- rapetfallal. A +80 cm („0” felett) szinten mind a két oldalon 1,0—1,0 m széles kőrakatos padka van. A móló járófelülete 10 cm vastag mészkőzúzalék réteg (9—4. fénykép). A móló nyugati oldalán, a 86.0 m szelvényben csatlakozik a mólóra merőleges partbiztosítás. A partbiztosítás és a régi part közti területet kotróval töltötték fel 1936-ban +1,70 m „0” feletti magasságra. A feltöltött területen 1937-ben kikötőőrház épült a kikötőőr lakásával, várócsarnokkal, pénztárral s a vendégszobával. A nádtorzsás iszap altalaj miatt az épület fúrt cölöpökre szerelt vb. koszorúgerendán nyugszik. Az eltelt 30 év alatt az épületen ülepedést, repedést nem észleltek (9—5. fénykép). A partbiztosítás víztelenítő deszkaszádfalak között épült. Vízzáró, 5 cm vastag pallószádfalra támaszkodó, + 1,65 m „0” feletti koronájú parabolaszelvényű, külső felületén betonba rakott ciklopos kőfalazatból áll. 8 Tavi kikötők 113