Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
1. Győri kikötő
A kikötő létesítésének szükségessége és telepítése A városnak a vízi közlekedés szempontjából kedvező fekvése, a Mosoni-Dunaág és a Rába torkolat közelsége nagymértékben elősegítette a kikötő, ezen belül a rakodók kiépítését már a múlt században. A kikötő ennek megfelelően a város határában a Rába torkolati szakaszára, valamint ettől keletre, a Mosoni-Dunaág jobb partjára települt. Határai a Rábán a vasúti hídtól a torkolatig, a Mosoni-Dunaágban pedig a révfalui közúti hídtól az ipari és hajózó csatorna torkolata alatt 100 m-ig terjed (1-1. ábra). A Rába jobb partján a Petőfi közúti híd és a sétatéri közúti vasbeton híd közötti városparti területen már 1896- ban megépült a Győr—Sopron—Eben/ürti Vasút (Gy. S. E. V.) rakodója. A rakodó 200 m hosszú és 20 m széles volt, 80 m hosszú függőleges, 80 m hosszú lépcsős és 40 m hosszú rézsűs partfallal. A partfalak a +4,70 m magasságra épültek, az első rakpart szintjéig. A felső rakparti területen volt a Gy. S. E. V. 50 vagon befogadóképességű földszintes raktára. A vasúti pályaudvarról a kikötőhöz a Rába parton vágány vezetett (1953-ban szedték fel), amelyet a felső rakparton, a ma is meglevő raktár előtt 2 sínpárral, az alsó rakparton pedig 1 sínpárral építettek ki. Ez a rakodó volt Győrött az egyetlen rakodóhely, ahol a vasúti vágány az alsó rakpartra is levezetett és az alsó rakparti közvetlen átrakási lehetőségre rendezték be. Az alsó rakodóhoz közúti csatlakozás is épült. A Mosoni-Dunaág jobb partján a révfalui közúti hídtól lefelé a kikötőben az alábbi rakodók létesültek: 1. A révfalui közúti hídtól lefelé 350 m hosszú szakaszon létesült Győr város szabad rakodója. Tömegáruk (szén, fa, kő) rakodására használják. 2. A szabad rakodó folytatásaként, 200 m hosszban a Győr-Sopron megyei Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalat telepe helyezkedik el. Ezen a területen a felső rakparton épült az 1200 vagon befogadóképességű, különféle gabona- neműek részére berendezett tárház. 3. Az előbbi vállalat telepéhez csatlakozva. 126 m hosszon a Tiizelőszer- és Építőanyagért ékesítő Vállalat telepe húzódik. Ez a rakterűiét llOm hosszon a felszabadulás előtt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT., 16 m hosszon pedig Győr város rakteriilete volt. Jelenleg bauxit berakodásra használják (I -1. fénykép). 4. A TÜZÉP rakteriilete alatt 112 m hosszon a MAHART kikötő területe van. A második világháború befejezéséig az Első Dunagözhajózási RT. kikötője volt. Bauxitberako- dásra, műtrágya-kirakodásra használják. 5. A MAHART-kikötő mellett a Városi Víz- és Csatornamüvek telepe épült ki. Tőle keletre közvetlen szomszédként a Wilhelm Pieck Járműipari Müvek hulladék vasanyag- kirakó telepe húzódik. 6. A révfalui közúti hídtól 3—6 km távolságra, a Mosoni- Dunaág ból délfelé kiágazva létesítették a győri ipari és hajózó csatornát. Létesítését 1914-ben a magyar ágyúgyár víz- szükségletének biztosítása, valamint a vízi és vasúti forgalom szorosabb kapcsolata tette szükségessé. A kikötő általános elrendezése 1. A szabad rakodó 350 m hosszú és 50 m széles, rák- területe összesen 17 500 m1 2 3 (1-2. fénykép). A rakpart magassága +4,50 m, a ,,0” vízszint felett. A víz felőli 1:1,5 hajlású rézsű terméskőburkolattal van védve. A partburkolatban 4 db, egyenként 30 m hosszú lépcsős szakaszt építettek. A felső partról 1 egyirányú és 1 kétirányú lejáró rámpa vezet a szabad rakodó területére. 2. A Gabona Felvásárló és Feldolgozó rakodója 200 m hosszú és 10 m széles, alapterülete 2000 m2. Rézsűs partfala terméskőburkolattal védett. A burkolatot ciklopszerűen képezték ki. A rézsűs partfalba a gabonatárház előtt 30 m hosszú lépcsős partszakaszt építettek. A rakpart „0” vízszint feletti magassága +4,50 m (1-2. ábra). A gabonatárház a felső rakparton, hosszirányban a Mosoni-Duná\á\ párhuzamosan fekszik. Alapterülete 77mXl7m, azaz 1309 m2. A tárház középső toronyrészből, kétoldalt elhelyezkedő padozatos raktárból, segédtoronyból, silócellákból és uszályrakodó toronyból áll. A jobb oldali padozatos rész két pincefolyósóból, két tárolószintből és egy felső szalagfolyosóból, a bal oldali padozatos rész hat tárolószintből, egy nem terhelhető szintből és a felső szalagfolyosóból áll. Ez utóbbi részhez csatlakozik a segédtorony és a 20 db silócella. A segédtoronyban a silók be- és kitárolására 13
