Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
28. Bajai Dunai kikötő
28-4. ábra. Farönkrakodó, „C” metszet Puc. 28-4. Бревнопогрузочный пункт, разрез „С” Abb. 28-4. Rungholz-Ladestelle. Schnitt ,,C” Figure 28-4. Timber quay, section „С” Fig. 28-4. Quai de transbordement pour bois rond. Coupe „С” A rézsű 1:2 hajlású, a lábazat „0” vízszint alatti —8— — lóm mélységig lenyúló része azonban meredekebb 1:1,5, helyenként 1:1 körüli — hajlással állapodott meg. A külső rakodóvágány 850 m hosszú, a belső vágány pedig 720 m, s az általuk elfoglalt parti sáv szélessége 10— 15 m között váltakozik. Az 500 m hosszú csatlakozó vágány erős emelkedővel éri el a Duna-hídhoz vezető, mintegy 8 m-rel magasabb szintű pályát. A rakodóút hossza 500 m, szélessége 8 m, magassága 90,72 m (Orsz.) szinten van. Burkolata kiskockakő. A vágányok és az út közötti rakterűiét szélessége 15—20 m. Az ezen elhelyezkedő tárház, hajóállomási és vasúti raktár mintegy 250 m hosszúságot foglal el, tehát a szabad rakterűiét 250 m. Ezen kívül a rakodó felső végén —- a révátkelés szempontjából használaton kívül álló révlejárót is beszámítva — mintegy 200 m hosszú, 15—20 m széles víziút—közút átrakodó terület is van. A gabonatárház 1500 m2 alapterületű és kereken 2500 m:! terjedelmű. Befogadóképessége 8000 t gabona vagy hasonló terjedelmű ömlesztett áru. A gabona vagy más ömlesztett áru mozgatására gépi berendezéssel szerelték fel. A vasúti raktár 360 m2, a hozzá tartozó magas plató 400 ni2 alapterületű. A hajóállomásnak és a raktárnak szintén 400 m2 alapterülete van. A raktárak padlószintje a tehervagonok rakszintjével azonos. A rakterületen a felsoroltakon kívül csak kisebb melléképületek vannak. A kikötő berendezését elektromos lámpák, vasköpenyes vasbeton kikötőbakok s két állóhajó céljára hídfészek, támaszfenyőfészkek és kikötőkarikák egészítik ki (28-2., 28-3. és 28-4. ábra). A kikötő vízrajzi viszonyai A rakodó magassága a bajai vízmérce „0” pontja felett 8,40 m-rel, a 90,12 mA. f. szinten van. Jellemző vízállások a következők : ,, V7 U1,IL 111 Vdl az,. LKV 82,46 ( + 74) LKV (jeges) 82,38 ( + 66) KOV 86,02 (+4,30) LNV 90,84 ( + 9,12) LNV (jeges) 92,09 (+10,37) Az 1956. évi töltésszakadásokon át az ártérre kiömlött vízmennyiség figyelembevételével a töltéserősítési és magasí- tási munkálatok céljára számított, tehát töltésszakadás nélkül előálló mértékadó jeges árvízszint 92,65 mA. f. Eszerint a legnagyobb jégmentes árvízszint kereken 0,72 m- rel, a tényleges jeges árvízszint 1,97 m-rel, a számított jeges árvízszint 2,53 m-rel magasabb a rakodó felső szintjénél. A legutóbbi 50 évben 7 esetben, összesen 90 napon át volt elöntve a rakodó, tehát az elöntés valószínűsége 0,5%. Az elöntés nem a rakodási lehetőségek szempontjából jelentős, hanem a rakodói építmények állékonysága és karbantartása vonatkozásában. A jégelőfordulás tényleges leghosszabb időtartama Bajánál az 1940. évben 87 nap volt, a 60 éves átlag 35 nap, a lehetséges leghosszabb időtartam pedig — a jég legkorábbi megjelenésének és legkésőbbi eltűnésének időpontját figyelembe véve — 130 nap. Tehát a jég átlag évi 10% forgalomkiesést okoz. 1965. VI. 19-én 309
