Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
2. Komáromi kikötő
szélessége 7 m, esésük 4% és kiskockakő burkolattal védettek. A rámpákra való közlekedést árvízkapu biztosítja. A para- petfal végénél ágazik le a kikötőbe az alsó Dw/íű-vágány, mely a rakodóra deponált tömegáru vasúti szállítását látja el. A 415 m szelvénytől a védvonal az árvédelmi töltés, mely a VI. sz. MÁV őrház után a 796,0 m szelvénynél ér véget. A töltés koronaszélessége 5,00 m, rézsűhajlása 1:1,5. A rézsűk ékelt kőburkolattal vannak védve. A töltéskoronát a tengelytől a szélek felé 10%-os eséssel lejtő, homokos kavics fedőréteg zárja le (2-6. és 2-7. ábra). A parapetfal és az árvédelmi töltés közötti kapcsolatot szintén árvízkapu biztosítja. A parapetfal mentett oldalán, a 43,00 m és 415,00 m közötti szakaszon, a parapetfal belső szélétől 3 m tengelytávolságra, a felső űwwa-vágány halad végig. Mellette 4,5 m széles rakodósáv és 6 m széles rakodóét épült. Mindkettő kőburkolattal védett. A rakodóét kocsifordulója 24 m átmérőjű. A védvonal létesítése szükségessé tette a rakodóvágányok átalakítását. A VI. sz. őrház közelében kiinduló rakodóvágány 55 m szakaszon felemelkedik a mértékadó árvízszintre, majd kétfelé ágazik. A felső rakodóvágány vízszintesen fut tovább a közeli árvízkapuig, míg az alsó vágány a vaséti árvízkapun áthaladva 10%-os eséssel jut le a kikötő rakpartra. A kikötő alsó rakterületét a közéti hídtól felfelé 600 m hosszon rézsűs partfallal kiépítették. A MÁV rakodóvágány pedig 500 m hosszon, a partfal élétől 3 m tengelytávolsággal épült meg. A tömegáru kirakásra ezen a szakaszon átlag 10—12 m2/fm rakterűiét áll rendelkezésre. A közéti hídtól lefelé 522 m hosszon burkolt rézsűs part mellett lehet rakodni. A rakodóvágány a partéltől 3 m tengelytávolsággal, azzal párhuzamosan húzódik, 300 m hosszon, majd a rakodó 170,00 m szelvényétől átmegy a parapetfal mellé 4,50 m tengelytávolsággal és a 415,00 m szelvényben a vasúti árvízkapun keresztül hagyja el a kikötő rakterületét. A rakodó átlagszélessége 24,5 m. A közúti csatlakozást mindkét rakodó területére 2 irányé lejáró rámpa biztosítja. A kikötőben egyemeletes irodaépület, kétemeletes forgalmi épület és egyemeletes lakóépület található. Az irodaépület emeletén vannak az irodahelyiségek, a földszinten szolgálati lakás és kéziraktár van. A forgalmi épület földszintjén a vám- és hatósági szervek, első emeletén az egészségügyi. míg a második emeleten a szociális létesítmények helyiségeit helyezték el. Az egyemeletes, különálló épületben két szolgálati lakás van. A kikötő vízrajzi viszonyai A vízmércét közvetlenül a hajóállomás előtt helyezték el, n Dima 1768,3 fkm-ében. Az adatok erre az értékre vonatkoznak. A kikötőre vonatkozó jellemző vízállások az alábbiak. A „0” vízszint 104,56 mA. f 1 %-os mértékadó árvízszint 112,34 mA. f LNV (1879. II. 23.) 112,14 mA. f LNV (1954. VII. 17.) 112,04 mA. f Legnagyobb hajózási vízszint 110,46 mA. f Legkisebb hajózási vízszint (1957. évi D. B.) 105,90 mA. f LKV (1947. XI. 5.) 104,78 mA. f LKV (ieees) (1894. I. 9.) 104.46 mA. f Az 1965 tavaszi és koranyári csapadékos időjárás miatt az eddigi LNV-t meghaladó árvíz vonult le a Dunán. Komáromban a vízállás tetőzése 1965. június 17-én 13 órakor volt, amely 34 cm-rel magasabb (112,38 mA. f.) árvízszintet eredményezett. A rendkívül magas és több hónapig elhúzódó árvíz miatt ezen a szakaszon emberfeletti árvédekezési küzdelem folyt, sikeresen. A kikötő rézsűs partfalának felső élét a +520 cm szintre építették ki. A közepes árvíz eléri a rakpart felső szélét. Ennél a vízállásnál a rakpart még zavartalanul használható. Az 550 cm-es vízállásnál már a rakpart teljes szélessége víz alatt áll, de még bakokra helyezett járópallókkal a hajók megközelíthetők. Magát a rakpartot ilyen vízállás mellett azonban használni már nem lehet. A +758 cm-es legnagyobb árvízszint a várost védő mellvédfalnak majdnem a tetejéig ért. A város élet- és vagyonbiztonsága érdekében a rakpart mögötti árvízvédelmi vonal kiépítése az 1 % mértékadó árvízszintre 1963—65. években nagyon indokolt volt. Az éj védvonal koronaszintje a vízmérce szelvényekben, 113,59 mA. f. ( + 903 cm). A kis vízállás nem korlátozza a kikötő forgalmát, mivel a sodorvonal közel van a kikötőhöz. A forgalmat elsősorban korlátozó tényező téli időszakban a Duna jégjárása. Ugyanis Komáromban északnyugati az uralkodó szélirány és a zajló jégtáblákat már 10—20%-os gyenge jégzajlás esetén is a magyar kikötőpartra tereli, ami a rakodást ezen időszak alatt lehetetlenné teszi. A kikötő forgalma A kikötő jelenlegi hajóforgalmának legnagyobb része a határforgalom lebonyolítása és a hajóvontatmányok átrendezése. 1945-ig a kikötőnek inkább csak átmenő forgalma volt, mert a hajóvontatmányokat eddig Gönyü hajóállomáson rendezték át. A forgalmat a MAHART három kikötőhíddal bonyolítja le. A középső kikötőhíd közvetlenül a hajóállomás forgalmi épülete előtt van, a másik kettő ettől 100—100 m-re felfelé, illetve lefelé helyezkedik el. A kikötő forgalmának lebonyolítását szolgálja az alsó rakparton végighúzódó MÁV iparvágány is. A kikötő egyszerre 8- 10 hajót fogadhat. A továbbvontatásra váró uszályok a kikötőn kívül, a nyílt Dunán horgonyoznak, a folyamrendészet által kijelölt helyen, a Duna 1767—1765 fkm szelvényei között. A kikötő teheráré-forgalma jelenleg dunakavicsból áll és kavicsszállító dereglyékről szállítószalag segítségével 29
