Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

27. Dunai Vasmű kikötő

hiánya miatt kellett elejteni, míg a cölöpökön nyugvó szög- támfalas megoldás a feltörő nyomás alatti vizek miatt látszott veszélyesnek. Kielégítő megoldás: a süllyesztett szekrényes part. A kikötő függőleges partfala a —4,82 és + 557,67 szelvények között 562,49 m hosszban épült meg, süllyesztett szekrényszerkezettel. Összesen 51 db 10 m hosz- szú és 2 db 22,69 m hosszú falrészből áll. A kikötőmedence fenékszintje 88.20 niA. f., a partfal teteje 99,50 mA. f., tehát a fal szabad magassága 11,30 m. A fal alapsíkja 2,5 m mélyen van a medence fenékszintje alatt, s így a fal teljes magassága 13,80 m. A fal alsó része vasbeton szekrényből áll, amelyekre a felső rész vasbeton falként épült rá. Egy-egy szekrény 10,0X10,0 méter alapterületű, 10,10 m magas, mely két kereszt- és egy hosszirányú osztófallal készült el. A 38 cm vastag alaplemez a föld felől 1,62 m-rel, a víz felől 1,15 m-rel túlnyúlik a szekrényen. A felmenő falak vastagságai 20—28 cm között váltakoznak. A fal 95,80 m fölötti része 20 cm vastag, beosztása ugyanolyan, mint a szekrényeké. A partfalat teljesen a víztérben kellett megépíteni, mert a kikötő partvonala a régi Duna-ágban húzódik végig. Ezért olyan megoldást választottak a tervezők, hogy a víz alá kerülő munka nagy része szárazon legyen elvégezhető és a víz alatt csupán csak az altalaj előkészítésével kapcsolatos munkákat kelljen végrehajtani.

A vasbeton szekrényeket — tekintettel a 10,1 m-es magasságukra — öt részben építették meg. A szekrények 4,00 m magas alsó részét a tél folyamán előregyártva készítették el, nagyobb részüket (35 db) a tassi hajózsilipben, kisebb részüket (18 db) pedig a kikötő területén létesített munkahelyen (27-7., 27-8. ábrák). A tassi hajózsilipet dokként használták fel, mivel annak méretei és magassági helyzete erre igen alkalmas volt. Ennek az építési megoldásnak nagy előnye abban mutatkozott meg, hogy a súlyos szekrények emelése elmaradt (27-3. fénykép). A pentelei előregyártott munkateret csúsztató sólyával látták el és az itt előregyártott szekrények alsó részét csúsztató szerkezeten vontatták a kikötőtest munkaterébe (27-4. fénykép). Mindkét munkahelyen vízrebocsátott úszó szekrényeket, a végleges helyükön építették fel a terv szerinti 95,80 mA. f. magasságra.

Mielőtt a szekrényeket a helyükre vontatták, a terv szerinti vezérárkot kellett ll,30m fenékszélességben kikotorni. A vezérárokban a szekrények alá 1 m vastagságban kiegyenlítő réteget (a +200 és +400 szelvények között a rossz altalaj miatt 2 m vastagságban) helyeztek el, az alábbi rétege- zéssel: legalul 50 cm kőterítés vegyes terméskőből, fölötte 30 cm homokos kavics és legfelül 20 cm-es rétegben útépítési zúzottkő. A szekrényeket a végleges helyükön 4 építési munkaszakaszban 3 X 1,40 m-es és I X 1,52 m falmagassággal építették meg. Az egyes munkaszakaszok teljes vasalását munkahídon készítették el és a válaszfalak mentén való felfüggesztéssel emelték be a zsaluzás köré. Az egyes munkaszakaszok beemelendő teljes vasalása 1000 kg. A partfal szekrények fölötti falrész a 95,80 és 99,50 mA. f. szintek

között 3,70 m magas, felül 1,05 m széles merevítő bordával. A partfal elején és végén szárnyfalas lezárás készült.

A szekrények közötti hézagokat a IV. munkaszakasz magasságában nagyobb részben kitöltve készítették el kb. 1 cm vastag osztóhézag kialakításával. Az osztóhézagot 3 réteg 120-as kátránypapír lemezekből négy bitumenkenéssel állították elő. Ebben a munkaszakaszban alakították ki a 70 cm magas és 2,70 m hosszú kiálló hullámfelületet 4 mm vastag szigetelőréteggel, mely lehetővé teszi a falrésznek függőleges irányba való elmozdulását. A szekrények fölötti

3,70 m magas falszakaszokat átlag 1,10 m széles kb. 1 cm vastag osztóhézag megszakítással falazták egymást mellé.

A szekrények leültetésénél nem sikerült betartani az eredetileg 5, majd 8 cm szélesre tervezett hézagokat, s így ezek a hézagok nagyobbak lettek (2—43 cm között változtak). Ezeket a hézagokat a szelvény feltöltés felőli részén T alakú vasbeton pallókkal zárták el a 91,40 mA. f. szintről felfelé. Miután az elzárást víz alatt végezték, s a háttöltés készítésekor a pallók elmozdultak, a hézagokat injektálással zárták el, majd egy későbbi időpontban a hézagokba a külső oldalról ferdén bevert facölöpös lezárást készítettek, a feltöltési anyag kifolyásának megakadályozására.

A partfalon 40 m-enként (összesen 15 db) kikötőbakot helyeztek el. A partfal víz felőli oldalán beépítettek még 30 m-enként 3—3 kikötőkampót, mellettük elhelyezett vaslétrával, valamint 10 m-enként ütközőfát. A partfal teljes hosszában 6 db vasbeton lejáró lépcsőt is építettek.

A függőleges partfal déli végénél a +560 és +650 szelvények között 90 m hosszon átmeneti szakaszt alakítottak ki. Itt a függőleges partfal lezáró szárnyfalától a kőhányáson nyugvó 1:1 hajlású idomított terméskőburkolat fokozatosan 1:2,75 hajlásba megy át (a +616,5 szelvény), majd innen 40 cm vastag kőszórással 1:3 hajlású rézsűbe. A +650 és + 890 szelvények közötti 240 m hosszú partszakasz 1:3 hajlású 40 cm vastag kőszórással védett. Ettől délre az 1 +450 szelvényben levő szigetcsúcsig a rézsűlábat (a bejárati csatorna 1:1,5 rézsűje) lábazati kőhányással biztosították. Ezen szakaszon a kőhányás feletti 1:3 rézsűre növényzet telepítése van előirányozva.

Az 1 +450 szelvénynél a vezérgát csúcsát ellipszis vonalozással zárták le. A 96,50 mA. f. magasságban kialakított kis burkolt platón (5,3 m X3,2 m) helyezték el a szigetcsúcsot megvilágító lámpaoszlopot. Az ellipszis lezárás az 1+435 szelvénytől a 88,20 mA. f. szinten levő fenékvonalban 80 m-es sugarú ívben halad a Duna felé, így a hajók bejárása kedvezőbb. A kikötő feltöltött területének Duna felőli rézsűjét teljes hosszában, egészen a párhuzammű csúcsáig partbiztosítással látták el. A kőhányás alsó szintje — 3,10m, a teteje +2,00 m szinten van, rézsűje 1:1,5 hajlású. Vastagsága a talpnál 1,5 m, felül pedig 1,10 m. Folyóméterenkénti köbtartalma 12 m3.

A kőhányásra támaszkodik a 25 cm vastag idomított kőburkolat 15 cm-es kavicságyon. A kőburkolat rézsű279