Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő
23-14. ábra. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő hajóforgalma Pue. 23-14. Движение судов в Национальноми свободном порту Abb. 23-14. Schiffsverkehr im Nationalen und Freihafen Budapest Figure 23-14. Ship traffic in Budapest National and Free Port Fig. 23-14. Trafic des bateaux au Port National et Port Franc de Budapest- Tonnakilométer ------------- Tonna 23-15. ábra. Duna-tengerjáró hajók áruszállítása tonnákban és tonnakilométerekben Puc. 23-15. Перевозка товаров дунайско-морскими судами в тоннах и тоннокилометрах Abb. 23-15. Transportleitung der DoHOH-Seeschiffe in t und tkm Figure 23-15. Danube-sea-going vessel shipments in tons and tons/km Fig. 23-15. Transport de marchandises des bateaux danubiensmaritimes en t et tkm A kikötő anyag- és áruforgalom múltbeli megoszlását, a legtöbb árumennyiséget forgalmazó évet feltüntetve az alábbi táblázat ismerteti. Sorszám Áru neve Év Árumennyiség, t 1 szén és brikett 1931 225 000 2 bauxit és timföld 1953 527 000 3 vasérc, ércek 1954 365 000 4 kavics 1951 450 000 5 tűzifa 6 faáru 1948 137 000 7 termény, liszt 1955 427 000 8 vasáru 1945 212 000 9 olajáru 1956 320 000 10 darabáru 1941 343 000 A Budapesti Nemzeti és Szabad Kikötő összes áruforgalmát 1930, 1940, 1950 és I960—64-es években árunemek szerint (1000 műveleti tonnában) az alábbi táblázat ismerteti. Év Termény Faáru Bauxit Vasérc Vasáru Szén Kavics Egyéb Összesen 1930 93,9 30,4 11,4 31,6 120,9 24,1 91,2 403,5 1940 269,5 97,0 — 16,6 49,3 37,3 28,3 188,1 686,1 1950 145,3 39,5 229,0 203,0 46,2 27,8 341,3 113,2 1 145,3 1960 193,6 38,1 1,6 147,3 90,4 80,6 92,2 257,8 901,0 1961 224,2 51,1 37,2 127,8 128,1 65,3 275,8 286,7 1 196,2 1962 174,4 60,4 — 91,9 271,8 125,4 2,3 450.3 1 176,5 1963 201,6 102,1 122,5 257.1 154,3 37.3 362,5 1237,4 1964 198,8 126,9 — 110,1 289,6 218,4 27,1 422,3 1393,2 A kikötő távlati fejlesztése A KPM Hajózási Főosztálya megbízásából a kikötő távlati megtervezésének irányelveit dr. Fekete György dolgozta ki. A Hajózási Főosztály a kikötő távlati fejlesztési tervének elkészítésével a Mélyépítési Tervező Vállalatot bízta meg. A terveket dr. Guóth Béla mérnök, aranyokleveles műszaki doktor készítette el (23-16. ábra). A kikötő távlati fejlesztésének ez a tanulmányterve 8 kötetből áll, amelyek mindegyike részletes műszaki tervmellékletekkel is rendelkezik. Ezek a következők: I. Történelmi rész II. A kikötő jelentősége III. Vízépítési rész IV. Közlekedési rész V. A kikötő magasépítményei VI. A kikötő közművesítése VII. A kikötő gépesítése és üzeme VIII. Összefoglalás A terv a Csepel-sziget északi részén kiterjed arra a területre is, amit annak idején a Kikötőépítő Kormánybiztosság a 235 IJ 4^ Oi и o w
