Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
1. Győri kikötő
Az előkikötőből a közúti hídtól délre ágazik ki az ipari és hajózó csatorna. Hossza 1600 m, fenékszélessége 16 m, fenékszintje — 2,0 m, a csatorna rézsűje 1:2 hajlású (1-8. ábra). 1-8. ábra. Mintakeresztszelvény a csatornáról Pite. 1-8. Mo/tcjibnoe cchchmc Kattajia Abb. 1-8. Regelquerschnitt des Kanals Figure 1-8. Model section of the canal Fig. 1-8. Profil type du canal A csatorna végén épült a forgalmi és kereskedelmi kikötőmedence, melynek hossza 350 m, szélessége 150 m. A medencét 230 m hosszú és 40 m széles móló kettéosztja. A bal oldali medencerész 50 m, a jobb oldali 60 m széles. A móló vége előtt kiképzett I50m szélesés 140m hosszú medencerészen fordítják a vízi járműveket. A kikötőmedencét és mólót 1 :2 hajlású földrézsű határolja. A medence fenékszintje — 2,0 m. A kikötő vízrajzi viszonyai A kikötőre vonatkozó legfontosabb vlzszintek az alábbiak. A vízmércét a győri sétatéri nagyhídon helyezték el. A győri vízmérce „0” vízszintje 107,65 mA. f. LNV (1 %-os) vízszint. 115,50 mA. f. LNV (1954. VII. 16.) vízszint, 115,19 mA. f. A legmagasabb hajózási vízszint 112,84 mA. f. Legkisebb hajózási vízszint (1957. évi DB) 108,75 mA. f. LKV (1885. II. 1.) vízszint 108,25 mA. f. A felső rakodó átlagos terepszintje 115,00mA. f. magasságon van. Az 1%-os mértékadó árvízszint 50 cm-rel magasabb, mint az átlagos terepszint, ezért a kikötők felső rak- területét az árvizek ellen a városi mellvédfal védi. Az alsó rakpartok kiépítési szintje +4,50m. E területeket tömegáruk, elsősorban kavics, kő, faáruk rakodására használják, ahol már a + 500 cm vízállás elönti a rakpartot. Ilyen és ennél nagyobb vízállás évenként előfordul. A MAHART kikötő darupályáját szintén a mellvédfalon kívül helyezték el, annak működése is a győri vízállás változásainak van alávetve. A darupálya sínszálának teteje 114,98 mA. f., ami a +733 cm győri vízállásnak felel meg. A daru + 710cm-es vízállásnál még üzemeltethető. Ez azt jelenti, hogy 20—30 évenként adódik olyan eset, hogy rendkívüli vízállás miatt a daru üzemének szünetelni kell. A kényszerű üzemszünet ebben az esetben 6—10 nap. A kikötő forgalmát a kis vízállások nagymértékben korlátozzák. Ugyanis a kikötő alatt 1,5 km-re a Mosoni-Dunaágban, az úgynevezett Pataházi gázlónál, kis víz idején mindössze 16—18 dm a vízmélység. Ez minden évben az őszi kis víz idején előfordul és néha hetekig is eltart. A kikötő forgalma A győri kikötő 1945-ig teheráru- és személyforgalmat bonyolított le. A felszabadulás után 1959-ig, ameddig a kikötő helyreállítási munkái folytak, forgalom csak a szabad rakodó és a közraktárak telepén volt. A szabad rakodó területén rakták ki a KPM Közúti Igazgatóság részére érkezett kőanyagot, valamint az Állami Erdészet és a TÜZÉP részére érkezett faárut és szenet. A közraktárak telepén a gabonatárház üzemelt és fogadta a vízi úton érkező gabona szállítmányokat. A kikötő jelenleg elsősorban teheráru szállítmányokkal foglalkozik. A teheráru-forgalom zömmel Nyugat-Német- országba irányuló bauxit. A tavaszi hónapokban 3000— 4000 t műtrágya érkezik a kikötőbe Ausztriából. A gabonatárház forgalma az utóbbi 3 évben a következőképpen alakult. Év Forgalom ezer t/év A forgalomból vasút közút VÍZ 1962 35,73 23,2 12,53 1963 40,00 26,0 14,0 — 1964 70,03 45,53 24,5 — Hazai viszonylatban a vízszállítás egyáltalán nincs kihasználva. A KPM Közúti Igazgatóság részére érkező kőáru jelenleg nem rendszeres és az a közeli útépítések kőszükségletének függvénye. A TÜZÉP részére a hajózás jelenleg árut már nem szállít. A kikötő bauxit és műtrágya együttes forgalmát az utóbbi 4 évben az alábbi táblázat tünteti fel. Év t/év 1961 84 400 1962 83 600 1963 83 500 1964 67 100 1964-ben ebből 64 000 t bauxit és 31001 műtrágya volt. Évi hajóforgalom 1964-ben 86 uszály berakás, 4 uszály 20
