Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
22. Budapest–ferencvárosi kikötő
motorral hajtották. Ezzel a berendezéssel a 3,5 m-es süllyesztést 25 perc alatt végre lehetett hajtani. A süllyesztés előtt a szekrények részére elő kellett készíteni az altalajt. A talplemez tervezett nívója alatt körülbelül 10—15 cm mélységben 5—6 m széles künettet kotortak, majd ezt tölcsér segítségével 10—15 cm vastag nagyszemű kavicsréteggel töltötték tele. A tölcsért a munkaállvány vízszintesen fekvő szintjein mozgóhídra szerelték és a kavics betöltését négy lamellában végezték. Hogy az altalaj teljesen egyenletes legyen, a kavicsot még lehúzó rámával, mely szintén a vágányokon haladt, teljesen elegyengették. Az altalaj előkészítése után süllyesztették le a szekrényeket. Először a szekrényt a helyére úsztatták, pontosan beállították és azután fokozatosan megtöltötték kaviccsal, gondosan ügyelve arra, hogy süllyedés közben a helyéről ki ne térhessen. A szekrények lesüllyesztése után a mögöttük levő mederrészt elevátor töltötte fel kotrásból származó anyaggal. A felmenőrészt így most már teljesen száraz munkahelyen lehetett elkészíteni. A felmenő fal elkészülte után ugyancsak kotró elevátor végezte a part további feltöltését. A szekrényeket sikerült pontosan a tervezett vonalban szorosan egymás mellé lesüllyeszteni úgy, hogy köztük a legtöbb helyen jóformán semmi, néhol pedig csupán néhány cm hézag maradt, melyet utólag híg betonnal töltöttek ki. 22-5. ábra. Ferencvárosi Kikötő keresztszelvénye a Gabonatárházon keresztül Puc. 22-5. Поперечное сечение порта в районе Ферениварош, через зерносклад Abb. 22-5. Querschnitt durch den Hafen Ferencváros beim Getreidelager Figure 22-5. Section of Ferencváros harbour through the granary Fig. 22-5. Coupe transversale du port de Budapest-Ferencváros près de l’entrepôt de blé 198
