Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
22. Budapest–ferencvárosi kikötő
3,90 Év Forgalom (műveleti t) 1960 42 300 1961 58 400 1962 85 300 1963 86 500 1964 72 300 1965 80 000 22-3. ábra. Pillérekre alapozott vasbeton partfal készül (183 m) Puc. 22-3. PaöoTbi nocTpoHTeJibCTBy >Kejie3o6eTOHHoro öeperoBoro ycToa Ha onopax (183 m) Abb. 22-3. Stahlbeton-Ufermauer auf Pfeilergründung (183 m) Figure 22-3. Construction of a r. c. embankment founded on piers (183 m) Fig. 22-3. Mur de rive en béton arrné sur fondations en piliers (183 m) d) Kikötő-tárház A tárház tervezésénél és építésénél főleg arra voltak tekintettel, hogy az lehetőleg sokféle igényt tudjon kielégíteni és amelyben bármilyen zsákolt vagy darabáru a legjobban tárolható legyen. Méreteit és elhelyezését ennek megfelelően állapították meg. A tárház hossza 60 m, szélessége 25 m, a rámpákkal együtt 28,80 m. Szélességi méretének a jó megvilágítási lehetőség szabta meg a határát. Teljes hosszát 130 méterre tervezték, azonban ebből egyelőre csak 60 méter épült meg, de a forgalom növekedésével a teljes hossz kiépíthető. A tárház vasbetonvázas-építmény, falai csak kitöltő falként szerepelnek. A födémszerkezetek bordás rendszerűek. A tárház hosszirányában 5 oszlopsor van, egymástól 5,00 méterre fekvő oszlopokkal. Középen az egész épületet dilatációs fuga osztja ketté, a fuga mellett kettős oszlopok vannak. A pince oldalfalai vasbetonból készültek a rámpa külső széle alatt úgy, hogy a pince a rámpák területével megnagyobbodik (22-5. ábra). A modern kikötő igényeinek megfelelően a tárházba bekerülő, illetve onnan elszállítandó áruk könnyű és olcsó mozgatása végett gépi berendezések készültek. e) A kikötő forgalma, szállító- és rakodóberendezései A kikötő forgalma elsősorban rönkfa és kő, valamint a Duna-ág mentén levő községekből származó élelmiszerek kirakodásából tevődik össze. I960—1965. években a kikötő forgalmát az alábbi táblázat tünteti fel. A kirakodást a kikötőben 3 elektromos hajtású portáldaru végzi. A daruk pályájának vágánytávolsága 5 m. Egyik vágánya a partfalon nyugszik, a másik pedig 1,20 m talpszélességű vasbeton aljzaton, tekintettel a mintegy 23 t keréknyomásra és a rossz altalajra (22-5. ábra). Az áramot a partfal melletti kábelcsatornában végigvonuló három vörösréz vezetékről áramszedők közvetítik. A darukat teljes portálszerkezettel építették meg, úgyhogy a rakodás a rakpart teljes hosszában bárhol végezhető. Két daru karjának kinyúlása 15 m, a harmadiké 25 m, amely egy beljebb fektetett darupályán mozog és így az áruk a partfal mellett álló második hajósorból is kiemelhetők és a raktár rámpájára helyezhetők. Tekintettel a kikötő forgalmának várható vegyes voltára, a darukat darabáru kiemelésére szolgáló horgon kívül markolós üzemre is berendezték. A markolók különböző típusai kavics, szén és ömlesztett gabona kiemelésére alkalmasak. Emelőképességük 3 t és teljesítőképességük 25 teljes fordulatszám mellett átlag 30 t/ó. A darukat a Ganz-Danubius gyár építette. A daruvágányokat csak a tárházig állították helyre a háború után, ezért a daruk csak a tárház és a kikötő bejárata közötti nyílt rakodóterületen működnek. A tárház földszintjén futómacskás megoldást alkalmaztak. Ez lehetővé teszi az áru tetszőlegesen magasra való felemelését és a tárház minden részének a kiszolgálását. A víz felőli oldalon a futómacska kinyúlik a rámpa fölé úgy, hogy a portáldaruk által a rámpára lerakott árut közvetlenül megfoghatja és rendeltetési helyére viheti. A közút felőli oldalon a futómacska-pályának 3,20 méterre kinyúló konzolja van, hogy ne csak a rámpára, hanem a közúti járművekre is közvetlenül lehessen az árukat kirakni. A víz felőli oldalon a tárház emeletére kerülő árukat a daruk a külön e célra készített lecsapható rakodólapokra helyezik. Ezen rakodólapokat, ha üzemen kívül vannak, fel lehet húzni, hogy a daruk földszintre való rakodását ne akadályozzák. A tárházban egy 2 tonna emelőképességű te- herlift, 3 zsákcsúszda van és 2 zsákelevátor felszerelésére 196
