Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

22. Budapest–ferencvárosi kikötő

LNV 1954. VI. 17. 103,60 mA. f. ( + 810 cm)

LNV 1941. II. 4. 104,06 mA. f. ( + 856 cm)

A kikötőmedencében ( Soroksári-Duna-ágban) a vízállás, mivel mindkét részen zsilippel elzárt víztérről van szó,

96,00 mA. f. ( + 0,50) és 96,50 mA. f. (+ 1,00) között ingadozik. Az uszályok a Kvassay-zsilipen keresztül jutnak a kikötőbe. Hajózási vízszintnek a vízügyi szervek a 340 napos átlagos tartósságú vízállást fogadták el, ami a Kvassay- zsilipnél a 97,25 mA. f. (+ 1,75) szintnek felel meg. A hajózás részére kedvező vízállás a téli jeges napokat leszámítva (23 nap) a kikötő bejáratánál 317 nap.

A kikötő talajmechanikai adatai

A kikötő területét a pannon agyag felett, óalluviális homok és kavics borítja. A kiscelli kék agyag (márga) a 4—5 m mélységben található meg. E felett homok és kavicsos

réteg van, melyek vastagsága 2—3 m. Legfelül iszapos homok és feltöltési anyag helyezkedik el. A partfalakat a pannon agyag felett levő kavicsoshomok-rétegre alapozták, amelyet 5—6 kg/cm2-rel lehet megterhelni. A kikötő +4,50 m magasságig felérő süllyesztett vasbetonszekrényes és pillérekre alapozott vasbeton partfalainál mozgóterhelésnél 3 t/m2 értéket vettek fel. Az alárendeltebb forgalom céljára létesített vasbeton szádpallókból készült partfalaknál — amely a +2,0m szintig ér fel — csak 1,5 t/m2 terheléssel számoltak.

V kikötő fő részeinek ismertetése

a) Süllyesztett vasbeton szekrényes partfal

A Ferencvárosi Kikötő függőleges rakpartja 680 fm hosszban épült meg. A víz alatti rész vasbeton szekrényekből áll, melyekre a felsőrész vasbeton falként épült rá. Egy-egy

22-2. ábra. Süllyesztett vasbeton szekrényes partfal (680 m)

Puc. 22-2. Вид берегового устоя, основанного на (жб), погруженном кессоне (680 м)

Abb. 22-2. Ufermauer auf Stahlbeton-Senkkastengründung (680 m) Figure 22-2. Sunk r. c. caisson embankment (680 m)

Fig. 22-2. Mur de rive sur caissons immergés en béton armé (680 m)

194