Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
21. Lágymányosi téli kikötő
A lágymányosi téli kikötőt téli menedékhely céljára Budapest déli részén, a Duna 1642 fkm szelvényében a jobb parton, az összekötő vasúti híd alatt létesítették (21-1. fénykép). A medencés kikötő létesítésének feltételeit az 1831. évi árvíz utáni úgynevezett Kopaszi zátony megszüntetése céljából megépült párhuzammü teremtette meg (21-1. ábra). A kotrási munkákat 1897-ben kezdték meg és 1902-ben fejezték be. Kedvezőtlen fekvése miatt azóta többször kotorták. A bejárati csatornánál évente 8000—10 000 m3 iszap rakódik le, amelyet az erőmű vízellátása és a hajók közlekedése miatt évente kell kotorni. A század elején a medence használható területe 12 hektár volt és 200 hajó telelhetett benne. A felszabadulás után, 1953-ban a kikötő területének kezelését a Fővárostól a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vette át. A kikötőmedence északi részén időközben 330 X 200 m nagyságú területet a + 8,70m magasságra feltöltötték úgy, hogy jelenleg 5 hektárnyi területen 100 hajó telelésére van lehetőség. A kikötőmedence nyugati oldalán, a jobb parton, közvetlen a bejáratnál a Pesti Hengermalom és a Fővárosi Elektromos Müvek területe helyezkedik el. A Pesti Hengermalomnak a kikötőmedence partján silókkal felszerelt gabonarakodót, az Elektromos Müveknek pedig szénrakodót építettek. A keleti oldalon a Dunától л Kopaszi párhuzammű választja el. A kikötőmedence bejárata 100 m 21-1. ábra. A lágymányosi kikötő a század elején Рас. 21-1. Порт Ладыланьош в начале XX. века Abb. 21-1. Der Hafen Lágymányos Anfang dieses Jahrhunderts Figaro 21-1. Lágymányos harbour at the beginning of this century Fig. 21-1. Le port Budapest-Lágymányos au début de ce siècle hosszú és 30 méter széles. Fenék magassága a „0” vízszint alatt —2,50 méter. A Kopaszi párhuzammű koronáját + 8,70 mA. f. szintre építették ki, 6 m széles közlekedő úttal, a Duna felé 1:1,5 hajlású kővel burkolt rézsűvel. A kikötő medence partja 1:2 hajlású burkolatlan rézsű, kivéve a nyugati oldalon a Hengermalom és Elektromos Müvek parti létesítményeit. A kikötőmedence fenékmagassága a „0” vízszint alatt 2,5—3,0 méter között változik. A kikötőhöz mintegy 10 hektárnyi kiterjedésű parti terület tartozik. Ebből nyugaton 500 m hosszú és átlag 20 m széles, keleten a kopaszi gát mentén 715 m hosszú és átlag 30 széles területet a környékbeli vállalatok, üzemek kisbérlet formájában vízi sporttelepek céljára használnak. A medence északi partján levő 330 m hosszú és átlag 200 m széles feltöltött területen a Közlekedési Építő Vállalat üzeme helyezkedik el. A felszabadulás előtt a Pesti Hengermalom gabonarakodója, valamint a Fővárosi Elektromos Müvek szénrakodója évi 100 000 t vízi forgalmat bonyolított le. Az utóbbi években a ki- és berakodás teljesen megszűnt, mert sem a Főváros, sem a Hengermalom a vízi szállítást nem veszi igénybe. A meglevő, de ki nem használt rakodóberendezések kapacitása 200 000 t/év. A kikötő nyugati oldalán vasúti és közúti, az északi és keleti oldalán közúti csatlakozás és átrakodási lehetőség van. Jelenleg a kikötőt csak téli menedékhelynek használják. Ebből a szempontból nagy előnye a medencének az, hogy az Elektromos Müvek meleg hűtővizének befolyása miatt a víz csak később fagy be, s így a hajók ide még a késői jég- zajlásos időben is be tudnak menekülni. Hátránya a kikötőnek, hogy hajójavítási lehetőség nincs. A kikötőmedence jelenleg már nagymértékben feliszapolódott. A megfelelő vízmélység tartására kotrást irányoztak elő. A fejlesztési terv szerint a kikötőbe hajószállás fog épülni. A kikötő bejárata közelében a Kelenföldi Hőerőmű részére üzemi olajrakodó építését tervezik. Irodalom 1. Földművelésügyi Minisztérium: Téli kikötők, V. K. Vili. 127. p. 2. Vályi Béla: Magyarországi téli kikötők, V. К. XXV 3. Rónay László: Dunai kikötők (kézirat) 4. OVF. VÍZITERV: Közép-Duna-vidéki VÍZIG Vízgazdálkodási Keretterve, 6. sz. kötet, 1965 187
