Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
18. Óbudai Hajógyári kikötő és partfalak
dát, majd terv szerinti kiosztással a fúrt vasbeton cölöpöket. A cölöpök felső, 50 cm hosszú részét beverés után szétbontották, a hosszirányú vasakat széthajtogatták, s csak ezután készült el a kiegyenlítő beton, majd a szögtámfal alaplemeze, a széthajtogatott cölöpvasak bekötésével. A partfal mögötti visszatöltést rétegekben, gondosan tömörítve végezték el. Az ,,E” típusú partfal kivitelezési munkái 1965-ben kezdődtek. Szerkezetileg hasonló a ,.D" típusú partfalhoz, de a helyi körülmények annak méreteit és a kivitelezési módját megváltoztatták. Az épülő partfal nagyon közel van a meglevő épületekhez, ezért a kivitelezéskor a földmunka csak szakaszosan volt végezhető. Első fázisban minden második tagot készítenek el, ez alatt a második fázisban építendő szakaszok, mint megtámasztó földdugók tartják az épületeket. A földdugókat 1,0 m földleszedés után két oldalról levert 6 m hosszú összehorgonyzott „Pátrialemezek” fogják közre az oldalirányú anyagkifolyás ellen. Az elektromos állomás épülete került legközelebb az új partfalhoz (7,20 m- re) ezért az épületet az építkezés alatt kihorgonyzott Larssen pallósorral védik. A bejárati hídtól délre 59,0 m hosszon teljesen azonos típusú partfal épült 1966-ban. Itt már az amúgy is rossz karban levő orvosi rendelő épületállagát kihorgonyzott szádfalakkal kívánják biztosítani. A vonóvasakat az épület alatt kell átvezetni. Az alá nem pincézett helyeken a vonóvasakat helyettesítő sordonykötélzetet csővezetékben helyezik majd el. „F" típusú partfal kivitelezési munkái Az Arpád-híd IV. sz. pillérének megerősítési munkái, amely egyúttal a hajógyári partfal 41,50 m hosszának a felújítása is, 1962-ben készült el. Az építési munka első fázisaként homokos kavicsból mesterséges szigetet készítettek a keszon-alapok építéséhez és lesüllyesztéséhez. A szigetet kőrakattal védték. A sziget teljes elkészülte után a keszonok vasbeton munkáját a süllyesztés sorrendjében végleges helyükön végezték el. A betonozással egyidőben helyezték el a keszonok közötti záráshoz szükséges U idomacélokat, a pneumatikához a csőcsonkokat, a cellák leerő- sítéséhez a koracélokat, valamint a blokkok lekötéséhez az idomacél bekötőelemeket. A keszonok süllyesztése az építési vízszintig szárazon, az alatt 1 m-ig víz alatti kotrással, majd az aknacső és a zsilip felszerelése után túlnyomás alatt ment végbe. A keszonok süllyesztése közben fokozatosan készítették a cellás vasbeton partfalat és elhelyezték a leterhelő vasbeton blokkokat. A süllyesztéshez szükséges további leterhelést a cellás partfal két szélső cellájának kibetonozásával érték el. A keszonok lesüllyesztése után túlnyomásban készítették el a keszonok kitöltő betonját. A partfalszakasz mögötti feltöltést szádfalbiztosítással emelték ki, egészen a pilléralap felső síkjáig. A víz alatti betonréteg elkészítése után a cellás partfal középső cellájából a pillér és a partfal közötti tér kiinjektálását végezték el. Az első partfalszakasz kiépítése után kezdték el a következő szakaszon a keszon süllyesztését. A csatlakozások kialakítását valamennyi partfalszakasz keszonjának lesüly- lyesztése után hajtották végre. A szakaszok közötti zárást egyrészt a hátsó falsíkban kihagyott vasak behajlításával és összebetonozásával, másrészt a homlokfalon az előregyártott vasbeton pallók elhelyezése után a közök kibetonozásával érték el. A hídfő és a partfal közötti vasbeton összekötő gerendát a közbenső kitöltő betonokkal együtt készítették el. Az utolsó két keszon lesüllyesztése, kiinjektálása és a cellás vasbeton partfal elkészítése után építették meg a partfal tetején végigmenő vasbeton gerendát. A gerenda építésénél figyelemmel kellett lenni a partfal-él terv szerinti vonatozására és a süllyesztésekből származó hídtengely irányú eltéréseket a partfal felső szakaszának kialakításával kellett kiegyenlíteni. A gerenda elkészítése után végezték el a hídfő és a partfal közötti terület kavicsfeltöltését, ennek tetején az aljzatbetont, a szigetelést és a beton járófelületet. A partfal teljes megépítése után bontották el a mesterségesen kialakított szigetet és emelték ki a leterhelő blokkokat, melyeket az V. sz. pillér állékonyságának növelése végett előtte helyezték el. T ervek Óbudai Hajógyár partfala I. II. III. ütem partfal-helyreállítás, ÉM MÉLYÉPTERV. I960. A tervek az ÉM MÉLYÉPTERV tervtárában megtalálhatók. Óbudai Hajógyár partfala, Duna-ági partfal a bejáró hídtól délre, ÉM MÉLYÉPTERV, 1963. A terveket a MÉLYÉPTERV tervtára őrzi. Óbudai Hajógyári partfal helyreállítása az Arpád-híd IV. sz. pillérénél. UVATERV, 1959. A terveket az UVATERV tervtárában őrzik. Óbudai Arpád-híd alépítménye M. Kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium XIII. sz. o. Versenytárgyalási anyag, 1939 40. A tervek az Óbudai Hajógyár Múzeum-anyagának gyűjteményében találhatók meg. Főváros Árvízvédelmének Távlati fejlesztési terve, Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, 1961. Irodalom 1. Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat: Főváros Árvízvédelmének Távlati Fejlesztési Terve, 1961 2. Földművelési Minisztérium: Fővárosi Duna-part távlati tanulmányterve, Téli kikötők. Vízügyi Közlemények VIII. 127 3. Vátyi Béla: Magyarország téli kikötői. Vízügyi közlemények XXV 167
