Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

A b) típus költsége kisebb, de csak ott célszerű alkalmazni, ahol kevésbé fontos a gép üzemkészsége.

Az inditás és a főbb Uzemmődváltozások időtartamai korszerű szivattyús -energiatározőknál:

indulás turbinaűzemben; 120 s

átállás turbinaüzemből szivattyuüzembe; 75 s

átállás szivattyuüzemből turbinaüzembe; 60 s .

A hármas gépcsoport és a reverzibilis szivattyuturbina állapotváltozási időszükségletei között jelentős különbség van. A reverzibilis gépnek 2-7-szeresen több időre van szüksége a változáshoz.

A szivattyús energiatározóban alkalmazott turbinatipusok:

100 m esésig Kaplan- vagy csőturbina,

50 és 100 m között Dériaz- (félaxiális) turbina,

100 és 500 m között Francis-turbina

500 m fölött Pelton-turbina.

A 11-36. ábra felszin alatti erőtelep függőleges metszetét hasonlítja össze háromgépes ill. reverzibilis gépegységekkel.

Az erőtelep elrendezését nagyban befolyásolja a főgépek tengely iránya is. A most épülő szivattyús energiatározőkban általában függőleges tengelyű gépcsoportokat alkalmaznak, de a kisesésüekben a csőturbina révén vízszintes tengelyelrendezés is számításba jöhet.

d) Alvizcsatorna, alvizalagut

Az erőtelep és az alsó medence között - tehát a szivőoldalon a vizet nyilt csatornán vagy alaguton vezetik. Ennek végén helyezik el a vizkivételi (záró) műtárgyat.

e) Az alsó medence a vizkivételi müvei

Az alsó medence gyakran valamely folyami vízlépcső duzzasztott tere, de kiképezhető völgyzárőgáttal, körgáttal vagy természetes tó fel- használásával is. Hajózható vízfolyás esetében megfelelő védelemről kell gondoskodni a ciklikusan visszavezetett viz káros hatása ellen. A Mosel folyó pl. a Detzem-vizerőmühöz a keresztáramlás csökkentése érdekében áttört falu vezetőmüvet terveztek.

94