Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai
zására. A csap 860 Mp-os üzemi és 985 Mp-os rendkívüli terhelés felvételére és annak a pillérre való átadására alkalmas. Az elméletileg nehezen követhető térbeli feszültségállapotban levő bebetonozott megtámasztó szerkezet méretezése technikailag hasonló kismintán végzett nyúlás- mérések és feszültségoptikai vizsgálatok segítségével történt. A vízerőmű alvizi gyors elzárásának kisminta vizsgálata a hidrodinamikus vizterhek, valamint a várható rezgésjelenségek meghatározását szolgálta. A természetbeni vizsgálatok fontos példája a résfal alkalmazásának és beépítésének technológiájára vonatkozó kísérletek. A kísérleti munka során nyert tapasztalatok szolgáltak alapul a nagy tömegű résfalépitési munka megtervezéséhez és kivitelezéséhez, valamint a megépített résfalak ellenőrzéséhez. Természetesen mind Kiskörével, mind pedig Gäbesikovo-Nagymarossal kapcsolatban elvégezték a nagy folyami vízépítési műtárgyak tervezésének megalapozását szolgáló valamennyi szükséges és szokásos természetbeni és kisminta kísérletet. A tervezés során különleges feladatot a vizerőtelep statikai vizsgálata és szilárdságtani méretezése jelent. Ennek fontosabb alapelvei röviden a következők. A vizerőtelep statikai vizsgálatát az összefüggő építményrészekre külön-külön kell elvégezni. A nagyméretű erőtelepet ugyanis osztóhézagokkal statikailag egymástól független részekre kell tagolni. Az osztóhézagok lehetnek keresztirányuak (vízfolyás irányúak) és hosszirányuak (vízfolyásra kerőlegesek). A keresztirányú osztóhézagokkal a vizerőtelepet olyan hozzávetőleg egyforma tömbökre osztjuk, amelyek 1 vagy 2 gépegységet foglalnak magukba. A keresztirányú osztőhézagokat a gépegységek közti elválasztó pillérekben képezzük ki vízzáró módon. Hosszirányú osztóhézagot a szi- vócsatorna, ill. az előcsatoma és a főtömb között létesítenek, hogy elkerüljék az itt várható nagy konzolterhelést. A hosszirányú osztőhézag helye a terhelési lépcsőknél van, de gyakorlati okok miatt az előcsator- na, ill. a szivócsatorna zsilipjeinél képezik ki. A felépítményt minden esetben tagolni kell. Az alépítmény tagolható úgy is, hogy az alsó, a hőmérséklet-változásnak kevésbé kitett része összefüggő, s csak a viz feletti részt hasítjuk fel osztóhézagokkal. A megépült műtárgy süllyedését folyamatosan észlelni kell. Ebből a célból magassági fixpontokat kell elhelyezni. A statikai számításoknak ellenőrző jellegük van. A vizerőtelep számos járattal, aknával áttört, meglehetősen bonyolult felépítésű térbeli szerkezet, amelynek fő méreteit elsősorban a vízépítés követelményei, továbbá áramlástani és gépészeti szempontok határozzák meg. Ezért a felsorolt szempontok alapján felvett méretek elegendő voltát kell számítással ellenőrizni. Ha a méretek nem felelnek meg, úgy kell azokat növelni, hogy egyben az alapkövetelményeknek is megfeleljenek. 79