Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

11-20. ábra A kijevi csőturbinás vizerőmü

1. A csőturbinának a klasszikus Kaplan-turbinánál nagyobb fajlagos nyelőképessége és nagyobb fajlagos fordulatszáma van. Adott telje- sitményt 10-20 %-kal kisebb átmérőjű géppel el lehet érni. Ennek következtében kisebb a turbina súlya, kisebb a generátor pőlusszáma, tehát könnyebb a generátor.

2. Csőturbina alkalmazása révén a vizerőtelep fő méretei - hossza, szélessége, magassága - lényegesen csökkenthetők.

Ennek a hatása megnyilvánul a felhasznált anyag, az épitési idő és a beruházási összegek csökkenésében. SzLik medrek esetében kedvező, hogy kisebb a vizerőmü szükséges összhossza. A tengelytávolság csökkenése a vizerőtelep hosszában mintegy 30%-os megtakaritást jelent.

Figyelembe véve, hogy a kisebb járőkerékátmérő következtében az erőtelep szélessége is kisebb lesz, az alapterületben jelentős, mintegy 40%-os a megtakaritás. Ezt igazolja a Mosel folyón épült, közelítőleg azonos vízhozamot és esést hasznosító koblenzi Kaplan-turbinás és trieri csőturbinás vízerőművek összehasonlítása (11-21. ábra).

Szovjet adatok szerint a csőturbinás vizerőtelep építményeinek talaj- szint alatti mélysége 3-4 m-rel kisebb. Az alapterület és az alapozási mélység csökkenése kisebbíti az alapozási munkák mennyiségét és költségét (földmunka, talajvizszint-süllyesztés stb.).

Cottilon szerint /1/ a körül áramlott generátoru berendezésekkel az alábbi megtakaritások érhetők el: ,