Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

Ilyenkor mesterségesen kell csavaráramlást létrehozni. Erre számos megoldást dolgoztak ki.

A jég és uszadék távoltartásának hatékony eszköze - hasonlóan a hordalék távoltartásához - a vizkivételi mii célszerű elhelyezése. Csakhogy ebben a kérdésben éppen ellentétes a követelmény: mivel a viz az uszadékot kanyarban a homorú part felé sodorja, a dombom oldalra épített vizkivételi mlihöz kevesebb uszadék áramlik.

A vizkivételi mii helyének kijelölésekor a tervezőnek mérlegelni kell, hogy a hordalék vagy az uszadék hátrányos hatása nagyobb-e. Döntését kisminta-kísérlet alapján hozza meg.

A magassági vonalvezetésben törekedni kell arra, hogy a földmunka a lehető legkevesebb legyen. A beruházási költségek csökkentésére törekedve, a csatorna esését növelhetjük, amivel megnő az Uzemviz középsebessége. A nagyobb közép sebességhez kisebb csatornaszelvény és ennek megfelelően kevesebb költség tartozik. Egyidejűleg azonban csökkenni fog a hasznosítható esés, és ezzel kisebb lesz a termelt energia mennyisége is.

A csatorna tervezését a keresztszelvény méreteinek meghatározásával kell kezdeni gazdaságossági számítás alapján.

Az üzemvizcsatorna gazdaságos mérete az, amelynél

A képletben

K, + K = min. 1 ve

Kj a csatorna évi költsége,

K a vesztett energia értéke (Ft).

A gazdaságos keresztszelvényméret (A ) a K. + K függvény

g í ve

szélső értékeként a II-10. ábra szerint határozható meg.

A vizerőtelepet az üzemvizcsatorna mentén elvileg bárhová telepíthetjük. Gyakorlatilag a vizerőtelep helyét gazdasági megfontolások alapján jelölhetjük ki. Ha a terepen hirtelen törés van, célszerű a vizerőtelepet ide építeni. Egyenletes terep esetén költségminimum számítása segíthet a döntésben.

41