Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

A pillérekre megosztott vizerőtelep gépegységei egymástól szétvá­lasztva a duzzasztómű pilléreibe épülnek be, éspedig pillérenként egy vagy két gépegység. Ilyen elrendezés esetén tehát külön erőtelepről nem is lehet beszélni. (2b). Ilyen elrendezés látható a II-6. ábrán. II-6. ábra Az Ozbalt drávai vizerőmü helyszinrajza A gáttestbe épített vizerőtelep (3) jellemzői: A duzzasztást fix gáttest hozza létre; a vizerőtelep beépül a gát­testbe olyképpen, hogy fenékleeresztők és turbinacsatornák váltakoznak egymással; a fölösleges viz a gáttesten az erőtelep fölött bukik át. A duzzasztási szintet billenőtáblával szabályozzák. A gáttestben ki­képzett kezelőalagutban és a kiágazó kamrákban helyezik el a gépter­met, a kapcsolótermet és a transzformátorhelyiséget. A folyami vízerőművek általános elrendezésének megválasztásában számos szempont játszik szerepet. így többek között a beruházási költ­ségek csökkentése, a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás, üze­meltetési és katonai szempontok. Az egységes (esetleg két részre osztott) vizerőtelep ma is korsze­rű és hordalékos folyón, ahol a meder elég széles, vagy ahol a vizerőte- lepet öblözetben lehet elhelyezni általánosan alkalmazott. A gazdaságosabb megoldásra való törekvés hozta létre a pillérekre megosztott elrendezést és a gáttestbe épített vizerőtelep típusát. A viz­erőtelep és a duzzasztómű egyesítése által ezeknél a vízlépcső hosszá­0 50 700m 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom