Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai
A pillérekre megosztott vizerőtelep gépegységei egymástól szétválasztva a duzzasztómű pilléreibe épülnek be, éspedig pillérenként egy vagy két gépegység. Ilyen elrendezés esetén tehát külön erőtelepről nem is lehet beszélni. (2b). Ilyen elrendezés látható a II-6. ábrán. II-6. ábra Az Ozbalt drávai vizerőmü helyszinrajza A gáttestbe épített vizerőtelep (3) jellemzői: A duzzasztást fix gáttest hozza létre; a vizerőtelep beépül a gáttestbe olyképpen, hogy fenékleeresztők és turbinacsatornák váltakoznak egymással; a fölösleges viz a gáttesten az erőtelep fölött bukik át. A duzzasztási szintet billenőtáblával szabályozzák. A gáttestben kiképzett kezelőalagutban és a kiágazó kamrákban helyezik el a géptermet, a kapcsolótermet és a transzformátorhelyiséget. A folyami vízerőművek általános elrendezésének megválasztásában számos szempont játszik szerepet. így többek között a beruházási költségek csökkentése, a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás, üzemeltetési és katonai szempontok. Az egységes (esetleg két részre osztott) vizerőtelep ma is korszerű és hordalékos folyón, ahol a meder elég széles, vagy ahol a vizerőte- lepet öblözetben lehet elhelyezni általánosan alkalmazott. A gazdaságosabb megoldásra való törekvés hozta létre a pillérekre megosztott elrendezést és a gáttestbe épített vizerőtelep típusát. A vizerőtelep és a duzzasztómű egyesítése által ezeknél a vízlépcső hosszá0 50 700m 37