Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

II. A VÍZERŐHASZNOSÍTÁS MŰTÁRGYAI

(Dr. Kertai Ede)

A vízerőművek általános elrendezése, az egyes részek szerkezeti kialakítása, berendezésük és más jellemzőik elsősorban az esés szerint alakulnak. A tervezőmérnök szempontjából ez a leglényegesebb osztályozás.

A vízerőmű

1. kisesésU, ha h < 15 m,

2. közepes esésű, ha 15< H < 50 m és

3. nagyesésU, ha H > 50 m.

A megadott határértékek csak tájékoztató jellegűek, és nem jelentenek éles elkülönítést.

A közepes esésű vizerőmű átmenetet képez a kis- és nagyesésU vízerőművek között, és jellemzői is ennek megfelelően alakulnak.

A három típus között a leglényegesebb eltérés a vizerőtelep tagozódásában mutatkozik.

A II-1. ábra a vizerőtelepek esés szerinti típusait mutatja.

A továbbiakban a kis- és a nagyesésU vízerőműveket, továbbá a nagyesésU vízerőművek egy különleges típusát, a szivattyús-tározős vízerőművet (szivattyús energiatározó) tárgyaljuk. Eközben, némileg felfrissítve a korábbi tanulmányokban szerzett ismereteket, elsősorban a műszaki haladás jelenlegi szintjét tekintjük át.

A) Kisesésű vízerőművek

A kisesésU vízerőműveknek két fő típusa van:

a) A folyami (a vízfolyás medrében vagy átvágásában elhelyezett) vízerőmű, amely a duzzasztással előállított esést hasznosítja.

b) Az Uzemvizcsatornás vízerőmű, amely a duzzasztómű duzzasztásán kivűl a vízelvezetéssel nyert esést is hasznosítja.

28