Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

I. Mátrai István: Vízlépcsők és kapcsolatos műtárgyak

m-es alapterületű hajózsilip 10 m esés mellett egy átzsilipelésnél 22 200 m3 vizet fogyaszt. Napi 10 zsilipelés mellett ez kereken 3 m3/s vizmennyiség pótlását igényli a felső bögében. A 1-7. ábra bemutatja a Rajna-Majna-Dunán jól bevált módszer szerint épitett Erlangen-i taka­rékmedencés hajózsilip keresztmetszetét. Ennél a megoldásnál a zsilip­kamra ürítésekor a teljes kiüritett vizmennyiségnek csak egy része vész Felviz 1-7. ábra Takarékmedencés hajózsilip keresztmetszete el az alvizben, egy része a takarékmedencébe kerül és a következő zsi­lipkamra töltéskor felhasználható. Az ábrázolt 3 takarékmedencés meg­oldásnál a kamra Uritésekor először a "c" csatornán át ömlik a viz a III. legfelső takarékmedencébe addig, amig a zsilipkamra és a takarék­medence vízállása gyakorlatilag ki nem egyenlítődik, ezután elzárják a "c" csatornát. Majd a "b", utána az "a" csatornán át folytatódik a taka­rékmedencék megtöltése. Időmegtakarítás céljából a teljes kiegyenlítő­dést nem várják meg. A takarékmedencék megtöltése után a IV-gyel jel­zett vizmennyiség mint elvesztett vizmennyiség jut az alvizbe. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom