Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

I. Mátrai István: Vízlépcsők és kapcsolatos műtárgyak

1-1. táblázat Üzemvizcsatornás vizerőmlivek összehasonlítása Markolsheim Donzére- Gabcikovo- Rajna -Mondragon -Nagymaros Rhone Duna Közepes vízhozam: 3/s m 1020 1600 2400 Kiépítési vizhozam: 3 . m /s 1400 1530 4000 Hasznosítható max. esés: m 12,50 19,30 23,20 Felvizcsatorna hossza: km 6,1 17,1 17,6 Alvizcsatorna hossza: km 2,1 11,0 7,6 Max.teljesitmény: MW 154 300 700 Évi energia: GWő 875 1900 2630 ben kedvező, részben kedvezőtlen. A cél a kedvezőtlen hatások minél eredményesebb kiküszöbölése a régi meder megfelelő vízellátásával, a talajviz káros süllyedésének megakadályozásával, vagy ha ez nem hajt­ható végre gazdaságosan, úgy a mezőgazdasági károk öntözéssel, eset­leg a termelési kultúra megváltoztatása utján való elhárításával. Megfe­lelően összehangolt védőintézkedések utján szabályozott vizi környezet kedvezőbb feltételeket nyújt a folyó és környezetének pihenési és üdülé­si hasznosítására is. B) Duzzasztóművek A duzzasztőmüvek kialakítását és tipusát elsősorban a tervezett duzzasztási szintnek a természetes lefolyási vizszintekhez való viszonya szabja meg. Két alapvető eset különböztethető meg, a duzzasztási szint­nek az árviz szintjéhez vizsonyitott helyzete szerint. Amennyiben a duzzasztás szintje alatt marad az árvizek idején elő­álló természetes vizszinteknek - ez az eset pl. a békésszentandrási vagy tiszalöki duzzasztónál - úgy árviz esetén nincsen duzzasztás és a .. duzzasztómű szelvényében az eredeti mederszelvényhez közelálló kereszt­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom