Kereszturszky János - Szitó János - Szőke Molnár Lajos: Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése és értékelése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976)
2. A mértékadó belvízhozam számítási módszereinek történeti áttekintése
- 20 Az 1945-1952 közötti évek ismét aszályosak voltak, s ez rányomta bélyegét a mértékadó belvizhozam számítási eljárásaira is. Előtérbe kerültek a vizháztartási vizsgálatok, a tározási kérdések és a belvizhasznositási szempontok /Bogé rdi, 1949; Magva r Szabványügyi Hivatal, 1953.b; Szigyá rtó. 1953; T rumme r. 1954/ és - újfajta megközelitésben - a gazdaságossági kritériumok is /T u ránszky. 1952/. 1953-tól kezdve az első Országos Vizgazdálkodási Keretterv munkálatai adtak lökést a belvizgazdálkodási kutatásoknak, s különösen a mértékadó belvizhozam meghatározására irányuló vizsgálatoknak. Ennek első eredménye a "Belvizrendezési Szakértő Bizottság" működésével született meg /Salamin. 1955, 1956.a/. Az összegyülekezési elmélet továbbfejlesztésével a különféle vizgazdálkodási és mezőgazdasági beavatkozások hatását is igyekeztek számba venni, s tervváltozatok kidolgozásával és értékelésével gazdaságosabb megoldásokra jütni.Figyelemre méltó a tervszerű tározás megvalósitásának célkitűzése, de a tározódás jelenségének hatását a felszini összegyülekezés időtartamának meghatározásakor - a biztonság javára - elhanyagolták. A számításokat kiterjesztették a talajvízből származó és a töltéseken átszivárgó, illetve fölfakadó vizekre is. A legnagyobb előrehaladást az jelentette, hogy a hóléből származó lefolyó vízhozam meghatározására is módszert adtak és minden egyes csapadékhoz a hozzá tartozó lefolyási tényezőt rendelték; az igy kiszámított fajlagos vízhozamokat vetették statisztikai vizsgálat alá,és e- lőállitották a fajlagos lefolyási hatványfüggvényeket. Ezzel a módszerrel a VITUKI 50 belvízrendszerre kiszámította a függvények állandóit /Szepessy. 1955/. A szakértő bizottság működésének másik maradandó eredménye a fajlagos belvizhozam közelitő értékeit tartalmazó táblázat, melyet vázlattervek készítéséhez ajánlottak. E táblázat fölhasználásával határozták meg a belvizöblözetek távlatilag szükséges teljesitőképességét az Országos Vizgazdálkodási Keretterv-vázlatban /OVF, 1954/.
