Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

9

Ezen okoskodások természetesen száraz időjárás idényében jönnek napvilágra, — de ha egyszer az egek csatornái megerednek, s alföldünk sikságai dús aratást mutatnak fel, senki sem bíbelődik e tárgyal többé, s az ezt hirdető próféták letűnnek mint bolygó csillag a láthatárról.

A tények logicájával szemben száraz okoskodások mit sem bizonyítanak, mert nézetein szerint semminémü légtüneti észleletek halmazából a természet processussának ezen mélyen rejlő titkait egy halandó sem aknázá ki annyira, hogy a tiszaszabályozás előtti mocsárok párolgásaiból a szelek számtalan eshetőségeknek alá vetett törvénye szerint meghatározhatná azon hányadot, miszerint tiszavidéki alföldünk nedvtéri domborzatára a lég csapadék voltaké- pen mily osztalékot nyújtott, s mit nyújthat ma.

Tudjuk azt, hogy a tiszaszabályozás keletkezte előtt alföldünk sikságain voltak aszályos időszakok az évek századain keresztül; tudjuk azt is, hogy Angolhont körül övedző tengerei és egyébb legalkalmasbb légcsapadékot tápláló conductorai daczára néha a legmerevebb aszályosság bántalmazza.

Felesleges tehát, holmi méltatlan kicsinylésekkel és szánandó okoskodásokkal kárhoztatni egy institutiot, mi a nemzet gazdászati rovatban, roppant horderejű vívmányokkal kínálkozik, — azért, hogy földirati helyzetünknél fogva a légcsapadék oly mostohán osztja számunkra az áldást, hanem inkább lássunk utánna tüzetesen, segítsünk bajainkon, s tegyünk annyit, a mennyit a helyi viszonyokhoz mérve tenni módunkban áll.

Mi egyes szakférfiak egyelőre alig tehetünk egyebet, mint felmutatni azon módokat és eszközöket, mik bajaink orvoslására irbalzsamul szolgálhatnak, — megérlelni és