Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
74 — diink bir — addig állandó functiója nem lesz ; s amint ma ínséges területeink vannak, úgy lesznek ínséges vasutaink is, a melyet subventionálni kell — koronkint vagy rendszeresen. Még Európában alig létezik patak, melynek egész vonala, hordereje sat. biztosan és következetesen fel lenne véve, az alatt országunk oly áldott kincsei bir, hogy egy hatalmas parancs után néhány nappal bár mely folyó szabályozását megindíthatja, s nincs szüksége az előmunkálatokra éveket veszteni, mint ez más művelt országokban történik. “ Nem üres szavak ezek, miket Herrich Károly oly tüzetesen eló'ad, hanem adat-kincsek ezek, mik parancs szóra rejtekükből előállnak, s a műveletek mezején mint jelzők, mint kalauz, vagy mint sark csillag czélpontunkhoz terelgetnek. Jeligéim eléggé jellemzik-e szerény munkámat, s egyedüli czélja e soroknak abban áll, hogy a vizek hasznosítását öntözési tekintetben megismertessem, különösen azok előtt, a kiket a dolog illet. Helyenkint a dolog practicumára vonatkozólag saját eszméim szerinti nézeteket hozok javaslatba ; semmi sincs azonban tőlem messzebb, mint azon gondolat — hogy saját eszmémhez csökönösen ragaszkodva, arra a legcorre- ctebb bélyeget ütöttem volna. Mélyebben látó combinátiók s tapintatosbb eszme cserék, a kiviteli gyakorlatnak —■ különösen administrativ érdekekben, lehet, hogy egy más ösvényét fedezik fel — mi a czélt inkább szentesítve előteremthetik, — de önérzetem kielégítetlenül nem maradhat, ha e téren csak annyit
