Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

lekedésünk nöttön növekedő terjedelme^ s különösen Adriánk felé irányzata, feljogosít bennünket mindenesetre azon reményekre — bogy e terményt a világpiaczon nagy osztalékkal értékesíthetjük ; ez iparczikk ma leginkább Alföld délnyugoti részeiben, különösen pedig Bácskában nagy sikerrel termeltetik. — Kétséget sem szenved, hogy egész rónaságukon általános terjedelmet nyerend — ha öntözéssel annak talaját átidomitjuk, s ha áztató-medenczéket számára szervezünk — mit módiink 0's hatalmunkban ál az Alföld bár mily irányú vidékén könnyű módon állíthatni, ha már öntözési csatornák szeldelgetik síkjainkat.

Gazdasági turnusaink keretében a jó kaszáló főbb szerepet játszik, s mondanom sem kell, hogy minden okszerű gazdának bizonyára pietásos kívánalma, hogy — rétöntözés— jöjjön el a te országod;— hogy kopár s egyszer alig kaszálható rétjeinket friss, gyenge és buja növényzettel éven át öt-hatszorozhassuk, — és ki ne foglalná, hő kívánalmaiba az öntözés jótékony műveletét, a midőn egyeseket úgy mint nemzeteket látunk e téren boldogul előhaladni ; — miért épen mi volnánk kárhoztatva, hogy aszály csapta siralmas színezetű vidékünknek kulcsolt kezekkel szánandó szemlélői legyünk, midőn számukra a gondviselés folyamaink medreiben oly hatalmas eszközöket alkotott, hogy parancs szavainkra sima rést nyitván, ijedten, akaratunknak minden perczben feltétlenül hódolni Ígérkeznek.

És miután kétséget nem szenved, hogy a nemzet képviselete és kormánya ezen, az állam gazdászati rovat lapjain kizárólag legtekintélyesebb érdeket képviselő csatornázási és öntözési hálózat foganatosítását el nem napolva, — oly módok és eszközöket fog életbe léptetni, mi által a