Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

45

legjobb vagy rosszabb minőségű öntözött föld, mint például Casarettonál szemlélhetni, évi haszonbére 48 fra rúg, mig ugyan ott, oly minőségű talajt tartalmazó hold földért, ha öntözési képessége hiányzik, csak 16, 17 forint évi haszonbérre számíthatni. — Die Landwirtschaft in Ober- Italien von Dr. Johann Burger 1851.

Hogy a magyar Alföld öntözési hálózata mily osztalékkal növelheti nemzeti vagyonúnkat, a fentebbi adatokból kiki könnyen kitalálja.

Szükségesnek tartom még megjegyezni, miszerint vannak kissebbszerü ártéreink a Tisza felsőbb és alsóbb vidékein egyiránt, hol öntözési rendszert alkalmazni, vagy annak foganatositása hosszú és költséges vizvezetéssel lehetvén csak eszközölhető, sőt helyenkint, még az egyszerű modorba öntött lecsapolási műveletekre vonatkozólag is mostoha kilátások merülnek fel; — mostoha kilátásúnak kell pedig* neveznem azért, hogy kora tavasszal, midőn hó olvadtával a folyam dagadni kezd, annak nőttön növekedő arányát a mellék folyamok levonuló árjai olyannyira érzékenyen növelik, hogy alig nyithatjuk fel lecsapoló árkaink zsilipjeit, immár a dagadozó ár miatt annak bezárásáról kell, hogy gondoskodjunk. — A folyam fokozatos növekedése rendszerint május közepéig tartván s elérvén ekkor culminatióját, julius végén, vagy épen augusztus elején takarodik csak vissza medrébe, s lassú apadással nyár vége felé, vagy épen őszön állunk azon helyzetben, hogy a folyam viztükre alászállván akkor, midőn már anélkül is lecsapolófmocsáraink elpárolgás és beszivárgás által önmaguktól elenyésznek.

Altaljában azonban nem állithajuk, hogy a Tisza- völgy vidékén a lecsapoló árkok, zsilipek, épen felesleges