Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

37

nyomozások alapján a Maros legkisebb vízállásnál 329 köblábvizet hajt le másodperczenkint, a periamosi maros vizosztója Bánátnak 740 köbláb tartalmat szolgáltatna ál még ha a Maros jobb parti öntözés részben Arad, Csaná< és Csongrád megyékre a fentebbi mérvben terjesztetnél ki, a folyamnak fennmaradott víztömegéből szintén 74< köbláb vagy is öszvesen 1480 köbláb vitetnék ki, — fen maradván még a Marosban legkissebb vizidény alkalmán 1811 köbláb viz.

Felejtenünk azonban nem szabad azon körülményt miszerint a fentebbi kimutatások a Maros legkissebb vizén basirozvák, mely kis viz az öntözési idény legkiterjedettebl forgalmában talán felettébb ritkán, vagy épen soha elő nen fordulhat;— ezállitás támpontjául szolgáljon aradnai viz- mércze, mely számos évek alatt napontai gondos leolvasás után élőnkbe deríti azon mindenesetre előnyös körülményt, miszerint a Maros folyam az évnek május és j unius havában, az öntözés e legkiterjedettebb korszakában 0 pontot, vagy is legkissebb vízállást soha sem mutatott fel. A Marost mint egyébb folyamainkat is rendesen marczius végén, vagy april elején érzékeny növekedésben látjuk, közép számítással april havában a vízállás 0 felett 3 — 6, májusban 4 — 7 és júniusban 2 — 5 lábat mutat. 1863-ik évben a Maros feltűnő alacsony állása mellett sem vergődött a 0pontig, — ugyanis april havában 1, májusban 1 — 2—3, júniusban 2 — 3—4 láb magos vízállást jelzett 0 felett.^.

Megérintenünk kell még azon előnyös helyzetet is, miszerint Torontálmegye közbenső sikságán több ezer holdakra menő hó- és essővizek lecsapolását haszonnal öntözésre alakítani lehet, mi által még egyrészről a fuladásig telt földet felesleges nedvétől felszabadítjuk, másrészről az-