Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

32

kép szerepelnek a víznek jósága, az öntözendő tér minősége, és annak lejtős, vagy víz irányos fekvése; ha a víz jó és elegendő táperővel bír, tény, hogy kevesebb mennyiség sikeresebb hatást fog gyakorolni a növényzetre,

6-or. A 16-ik keresztszelvény szerint a Maros és Duna között

meder szélesség

.............................................................. 686'

kö

zép mélysége.............................................................. 23, 68'

keresztszelvény tartalma s=.................................... 16,224,5Ó'

keresztszelvény áztatott kerülete —......................... 704, 5'

100 ölre esett 1,g0 vonal.............................................. 0,0l,i5'

k

özép sebesség C — 90, „5 \/ 1||,241 . — 1,_ ' és a viztör o ?-j v 704 600

meg Q —32132 köbláb.

Ha ezen víztömeg azon víztömegekkel öszvehasonlitatik, melyekkel a Tisza és mellékfolyók által szakaszonkint szaporita- tik, kitűnik, bogy a Tiszának mostani ágya :

a Számosig.....................,..............................., . 10,353

„ Bodrogliig...................................................................47,142

„ Sajóig........................................................................ 74,449

„ Körösig.................................................................... 87,883

„ Dunáig....................................................................... 94,868 köblábnál többet nem bir másodper ez enkint befogadni, s hogy tai'tósabb áradások idején mindazon víztömegek a környező rónaságot kénytelenek elborítani, mi aztán annál kártékonyabb, minthogy a partok magossága miatt ez többé még akkor sem huzódhatik vissza, midőn ez ismét megapadt, hanem csak lassankint kell elpárolognia, mi természetes csak tartós nyári szárazság idején történhetik meg, -— többnyire azonban az alatt ismét egy új s nagy áradás érkezik, és a termékeny téreket előbbi liasználhatlan állapotukba vissza helyezi.

Ezen öszvehasonlításból az is kitűnik, miként a folyónak emésztési képessége a 2-ik szakaszban Namény és Tokaj között a reá szabott víztömeghez igen kedvezőtlen arányban áll, úgy hogy annak '/a része kénytelenitetik a medren kívül magának utat nyitva a Bodroghköz lapályos téréit rombolva elönteni, miért is ezen sza kasz javítása a legnagyobb figyelmet igényli, különben az építendő gátoltat azon bizonyos veszélynek tesszük ki, hogy szétrombol- tatnak.

A Tiszáról és állapotáról eddig mondottak úgy hiszem ele-