Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

24

Meglehet hogy ezen számítások egy póntosabb hydro- metriai nyomozások után némileg több kevesebb eltérést mutathatnak fel — de mindenesetre oly hatalmas factoroka Tisza a szinte oly bővizű Szamost befogadja, közép szélessége csak 66 ölet, szelvény tartalma pedig csak 9300□ lábat teszen.

Ugyan lehetséges-e, hogy ezen alig valamivel nagyobb meder a szinte kétannyi víztömeget magába fogadni képes legyen ? kivált miután az esés is mogfogyott, tehát a víztömeg még inkább csekélyebb mintsem a felső szakaszban. Az érintett szakaszban tehát a meder ily állapota mellett épen nem meglepő, hogy e tájon történnek a legnagyobb vizkiöntések, a hullámok a folyó medrében elég helyet nem találván, vagy mint valójában is vagyon, hogy a viz hajlandó eddigi medrét elhagyva a Latorcza és Bodrogh völgyén magának új ágyat nyitni, — és ez annyival inkább lehetséges, mert a Tisza jelen hossza Csap és Tokaj között 22' „ mértföld ; ezen körülmény annyival inkább igényli legnagyobb iigyel- münket, mert az előre bocsájtottakból bebizonyittatott, mikép minden völgyelet víztömege, ha a folyó medre már annyira clrougál- tatott, hogy vizeinek nagy részét befogadni képtelen, akkor az átalakulási működését avval kezdi meg, hogy olyan folyam résznek medrét feliszapolván, megszükitvén, annak tökéletes^megromlását elősietteti. Ezek szerint lehetetlen el nem ismerni, hogy Namény és Tokaj között a tiszarész valóban oly veszélyes ponton légyen, és továbbá épen nem várható, hogy a folyónak természet törvényein alapuló működése folyamatját képes legyen egy egyszerű töltésezés feltartani.

Ily nagyszerű esemény elhárítását csak úgy lehet eszközölni, ha a folyamok ezen sérvei, melyek azt e szakaszban a meder elhagyására késztetik, még annak üdéjén orvosoltatnak, vagy is a meder annak természetes álapotában helyeztessék, miképen legtöbb előnnyel ezen aranyban bírjon, a magában rejlő erejét, a meder bővítésére és kiképzésére fordítván.

Még megvizsgálandó, váljon az említett szakaszok jelen ála potában a Tisza teli medre mennyi vizet képes befogadni és levezetni ? — Hogy azon víztömeget ismerhessük, mellyek nagy árvizek alkalmával, s partján túl bocsájtani, és igy környékét tengerre alkalmaztatni kénytelen, erre nézve szükséges a legnagyobb árvis tömegét legalább megközelítőleg ismerni, de épen ennek kipuha tolása annyi nehézségekkel vannak egybe kötve, miként ritkán sikerül azt folyoknál kellő pontossággal megismerhetni, —e tekin-