Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
mindazonáltal annyi adatokat mutathatunk fel : mi a földöntözés, minő és mennyisége érdekében czélszerü megoldásokra vezethet, hogy fogalmunk legyen folyamaink bőtattatik ki, mire nézve megjegyzendő, hogy a folyamnak itt csak azon részéről van szó, melynek szabályozása szándékoltatik, t. i. T.-Ujlaktól a Dunáig. T.-Ujlaktól fíáményig ......................................... N aménytől Csapig............................................. Cs aptól Tokajig.................................................. T okajtól Palkonyáig ....................................■ Palkonyától Füredig .................................... Füredtől Szolnokig............................................. Szolnokt ól Csongrádig.................................... Csongrádtól Szegedig................................... Sze gedtől Zentáig ......................................... Zentától Becséig............................................. B ecsétől a Dunáig......................................... Oszvesen Völgyelet Folyó Hossza mértföldekben 5% ll*/o 47* lOVo 97® 227a 5 13 57. 10*/, 97„ 24% 7 18 8 133/4 5 974 5 10 ^ 7 2 13Va 1" 1577. Ezen kimutatásból világos, hogy a Tisza mindinkább növekedő kanyarai által már el annyira hosszabodott, miképen ágyának hossza a völgyelésnél több mint kétszerié hosszabb, bogy a legnagyobb aránytalanság és következésképen a medernek legnagyobb romlása Csap-Tokaj ,és Palkonya valamint Füred-Szolnok és Csongrád közt létezik. És minthogy továbbá a folyó esésének a völgy hosszához és hajlatához azon aranyban kell fogynia, amint a folyó hossza völgyeletét túl haladja, világos, hogy T.-Újlakon alól az esésnek rögtönös csökkenését, épen nem a völgy hiányos alakulásában, hanem csupán abban kell keresni, hogy a folyó a völgy elet irányától jobbra balra eltérvén vonalát mértékén túl nyújtotta. Ha pedig a folyamok különböző szakaszaiban létező mértékeit tekintjük,
