Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

15

Ha a lesült vidék csatornázás által kellő termő állapotban leendett, nem csak ezen 50 (126) millió forintot, hanem a fokozott termés többlete által még azon felül 10 — 15 millió forinttal gyarapodtunk volna.

Ha van—mond tovább—ki a földöntözés áldásos jótékonyságát kétségbe vonni helyén látja, ám tekintse meg egy sülevényes nyáron Lombardia öntözött mezeinek dúsgazdag* növényzetét, s az ezzel határos, de nem öntözött földnek elszomorító kopárságát.

A földöntözés keresztül vitele igaz ig’en költséges, de szabadjon azon megmérhetetlen vesztességekre utalnom, melyeket csak egy oly ínséges év is minő a mostani (1863) okoz.

Egy ily esztendő veszteségével felérő öszeget tiz év alatt csatornázásba fektetve, a hazai termelést évenkinti 20 — 30 sőt több millió forintal fokoztuk, s bizonyára köny- nyebb lesz a megtakarított fölöslegből évről évre beruházást tenni, mint koronkint teljesen tönkre jutva Anteusi ujjá születést erőszakolni.u

Fontos szavak ezek, melyeknek igazságát elvitázni ki sem képes.

És ki merné állitani azt, hogy a vasút kérdés az ipar, gazdászat, kereskedelem, szóval az állam anyagi forrásainak egyik nem leg’biztosabb tényezője, hisz a mindennapi tapasztalás eléggé tanúsítja, miszerint oly országokban, hol az ipar a kifejlődés színvonalára felvergődött, — vagy oly helyeken, hol a tér a földgyomrában vagy felszínén értékesíthető czikkeket tartalmaz, — a tagadhatatlanul legolcsóbb vizi közlekedés hiányában a vasutak mily hatalmas, mily előnyös szolgálatot eszközölnek, — és ki tagadná azt, hogy Magyarország anyagi gyors regeneratiója