Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
III. Összefoglalás
91 Áthozat ........ . 858,431 kát. hold 12. Berettyó „ ............ . 227,400 ff ff 13. Gerje—perjei ,, ............ 2 5,956 ff ff 14. Tamavölgyi ,, ............ 2 ,850 fi ff 15. Kécske—kecskeméti ,, ............ 1 ,639 fi ff 16. Alcsi—tenyői „ ............ 4 ,664 ff ff 17. Cibakházai ,, ............ 1 6,625 ff ff 18. Csongrád—sövényházai „ ............ 5 00 ff ff 19. Szegedi ,, ............ 38,675 ff ff 20. Felsőtorontáli „ ............ 1 2,725 ff ff 21. Tisza—köröszúgi ,, ............ 1 3,356 ff ff 22. Mezőtúr—mesterszállási társulatnál 53,433 ff ff 23. Ivánfenéki társulatnál............ 7 2,783 ff ff 24. Hosszúfoki ,, ............ 2 0,000 ff ff 25. Sebeskörösi ,, ............ . 141,800 ff ff 26. Feketekörösi ,, ............ 38,560 ff ff 27. Alsófehérkörösi ,, ............ 81,165 ff ff 28. Körös—tisza—marosi ,, ............ . 130,173 ff ff 29. Szárazéri „ ............ 1 5,682 ff ff Összesen........ . 1,756,417 kát. hold. A csonka ország területén 46 társulatnál a lecsapolt terület tehát összesen 2,366,647 kát. hold. 5. Árvízi elöntés. A társulatok megalakulása előtt az 1. alatt mondottak szerint 3—4 évenként, különösen a tavaszi hóolvadás idejében és az őszi esőzésekkor óriási területek kerültek víz alá. Ezek következtében a lábon álló termésben, állatokban, ingatlanokban és emberéletben okozott károk szinte felmérhetetlenek voltak. A Duna és Tisza folyók medencéjében egy-egy árvíz után a visszamaradó vizek beláthatatlan kiterjedésű nádas mocsarakat hagytak vissza. Ezek a fertőző betegségek csiráinak melegágyai lévén, mindkét medence területe a legegészségtelenebb volt. A malária és egyéb járványok állandóan szedték áldozataikat. A közlekedés a járhatatlan utak miatt teljesen megbénult, utak, gazdasági vasutak építéséről szó sem lehetett. Mindezek folyománya az egész Alföld elszegényesedése volt. Az árvíz által elöntött területek nagyságára csak egy pár példát sorolunk fel : így a Duna völgyében a szigetközi társulat területéből 1850, 1876, 1880-ban meg nem állapítható, 1897-ben 15,000 és 1899. évben 10,000 kát. hold, a Dömsöd— dunapataji társulat 131,115 kát. hold területéből 1876-ban 100,000 kát. hold, 1891-ben 60,000 kát. hold volt víz alatt, a Sárközi társulat 122,064 kát. hold területe 1872 előtt 10 évben 28 ízben, 1872—1892-ig kétszer került teljesen víz alá. A Tisza völgyében a Felsőszabolcsi társulat területét 78,377 kát. holdat minden nagyobb víz teljesen elöntötte. A Bodrogközi társulat 94,762 kát. hold területéből 21 ízben 65—80,000 kát. hold volt elöntve. A Taktaközi társulat.az Ecsedi-láp ármentesítése és lecsapolása előtt a tavaszi hóolvadáskor és őszi esőzésekkor mindig víz alá került. A Tisza—szamosközi társulat területéből hol a Szamos, hol a Tisza, hol a Túr kiöntései folytán 10 ízben 90,000 kát. hold, 20 ízben 60—70,000 kát.
