Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
III. Összefoglalás
86 Intenzív tanyakultúra csak az ármentesítés után keletkezett, de a városok is csak az ármentesítés befejezte után indultak nagyobb fejlődésnek, mert eredetileg védett magaslatokon építve, csak a mentesítés után terjeszkedhettek a mélyebb fekvésű helyek felé. A társulat megalakulását követőleg a helyiérdekű vasutak és helyi jellegű műutak építése nagyobb mértékben indulhatott meg, mert egyrészről nem kellett ezeket az árvizek rongálásától félteni, másrészt és éppen erre való tekintettel a talajhoz simulva, kevesebb földmunkával lehetett azokat megépíteni. A társulat érdekében legtöbbet munkálkodott : gróf Károlyi Tibor, gróf Károlyi Imre, Kovács S. Aladár, Fekete Márton, Szojka Gusztáv, Rupcic György, Biró Elek, Káló Gyula, Becker Mihály és Palasovszky Sándor. 29. Szárazéri Belvízlevezető Társulat. A Szárazéri Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1882. évben óriási nehézségekkel alakult meg. Árterülete véglegesen e század elején lett megállapítva és akkor 62,450 kát. hold volt. Már a megalakulás első pillanatában tiltakozott egy rész a társulatba való bevonás ellen, s ennek sikerült is 1912 január elsejével annak kötelékéből kiválni és a Körös—Tisza—marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulatba beolvadni. A kiválás után visszamaradt társulati rész most már csak vízhasználati társulat és Szárazéri Belvízlevezető Társulat címet viseli. Ennek területe eredetileg 31,277 kát. hold volt. A trianoni határ ezt a társulatot is ketté metszi. A magyar társulati rész maradt 15,682 kát. hold, a román fennhatóság alá került 15,955 kát. hold. A magyar társulati résznek kataszteri tiszta jövedelme 139,159-84 K = 161,425 P volt. Sajnos, a társulatról egyéb adatokat nem közölhetünk, mert az iratok a románok kezében a társulat volt székhelyén, Aradon maradtak. A társulat székhelye : Battonya, közigazgatásilag Csanád—Arad—Torontál k. e. e. vármegye, műszaki szempontból pedig a hódmezővásárhelyi m. kir. Kultúrmérnöki Hivatal fennhatóága alá tartozik. A társulat ügyeit jelenleg : az elnök, két alelnök és 12 tagból álló választmány intézi. III. összefoglalás. Az előbbiekben ismertettük az egyes társulatokra vonatkozó adatokat. Az alábbiakban a Csonka-Magyarországon maradt társulatoknak adatait összefoglalva adjuk közre, amiből a hazai társulatok munkásságának közgazdasági és nemzet- gazdasági jelentősége áttekinthetően kitűnik. Hangsúlyozzuk, hogy az eddigi és ebben az összefoglalásban felsorolt adatok a társulatoktól valók, s így mindenben helytállók. l. A Csonka-Magyarországon megmaradt ármentesítő társulatok áltál mentesített terület. a) A Duna völgyében: 1. Szigetközi társulatnál ............................. 52,397 kát. hold 2 . Lajta ,, ................ 5,844 ,, ,, 3. Rábaszabályozó társulatnál ................. 318,650 „ „ Á tvitel .......... 376,891 kát. hold
