Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
84 A társulat árterén az ármentesítés megalakulása előtt sem vasút, sem műút nem volt. Azóta megépült 66 km rendes, 42 km keskeny nyomtávú, 50 km gazdasági vasút, 39 km állami és 95 km törvényhatósági műút. Mindezek megépítése a munkálatok nélkül lehetetlen lett volna. Az árterület tanyákkal benépesült, az addig árvizes és belvizes területen új telepek létesültek. A társulat létesítése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett: néhai Erkel János társulati igazgató főmérnök, kinek nevéhez fűződik az egész ármentesítési és belvízlevezetési munkák kivitele. 28. Körös—Tisza—marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A Kettős- és Hármaskörös folyók balpartján, Békés községtől a Hármaskörös torkolatáig, s innen a Tisza-folyó balpartján a Maros-torkolatig, továbbá a Maros-folyó jobbpartján az apátfalvi magaspartig az Alföld lapályaira terjed ki a társulat árterülete. Az árterületen egymástól külön álló öblözetek voltak s ehhez képest a folyók áradásai ellen létesített árvédelmi töltéseket is külön-külön, az érdekelt uradalmak, községek és a társulatokká alakult magánérdekeltségek építették meg. Az 1876, 1879, de leginkább az 1881. évi nagyvizek által a közép Tisza és mellékfolyói völgyében volt árvízi katasztrófák — amelyeknek 1879-ben Szeged szab. kir. város is áldozatává lett — fokozottabb tevékenységre ösztönözték nemcsak a szerencsétlenségek által sújtott, vagy a legnagyobb mértékben veszélyeztetett vidékeket, hanem az ország kormányát is, s a Körös, Tisza—Maros-folyók között elterülő nagy ártér, valamint az ezen belül levő népes városok és községek rendkívül fenyegetett helyzetének gyökeres orvoslása érdekében alkották meg az 1881. évi LII. t.-c.-et, majd pedig az 1884. évi XXIII. t.-c.-et. Ezeknek folyományaként alakította meg az 1885. évi május 17-én s folytatólagosan Szentesen tartott érdekeltségi közgyűlés a „Körös—-Tisza—Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat“-ot. Nevezetes megemlíteni, hogy az 1881. évet megelőző 50 esztendő alatt, nem kevesebb, mint 15, részint községi, részint uradalmi, részint pedig magántársulati érdekeltség kezdeményezte és hajtotta végre a három folyó árvízi kiöntései ellen töltésekkel való védekezést. Természetes, hogy ez a 15 érdekeltség nem tudott egyöntetűen működni s így a rettenetes árvízi katasztrófákon csodálkozni nem lehet. 1885-ben a társulat megalakulásakor a kormány kormánybiztost állított annak élére. A társulat a szervezkedés befejeztével és alapszabályainak jóváhagyása után azonban 1886-ban visszakapta az autonómiáját. A társulat székhelye Szentes. A társulat ügyeit a tisztviselői karon kívül 40 tagból álló központi választmány intézi. A társulat közigazgatásilag Csongrád megye, műszaki szempontból pedig a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alá tartozik. A megalakulás előtt a társulati területen volt: Szántó................................................................. 274,522 kát. hold Rét ...................... 36,810 ,, ,, L egelő................................................................. 147,225 ,, „ Összesen.......... 458,557 kát. hold.
