Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
80 Ugyancsak 1881-ben történt a nagyszalontai és hosszúfoki ármentesítő társulatoknak „Bihar—Békési Egyesített Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat“ cím alatt való egyesítése, melynek a sebeskörösi osztály egyik öblözete volt. 1882-ben a Sárrét mocsáron át a töltések megépítését megengedték, amit azután ez az egyesített társulat el is végezett. 1885-ben a miniszter megengedvén, hogy a bihar—békési társulat feloszlásával az egyes öblözetek különálló társulattá alakulhassanak, így szükségessé vált az egyes társulatok határvonalának megállapítása is. A hosszúfoki és berettyó—körösi társulat berettyói osztályával a határvonal megállapítása barátságos egyezség útján létre is jött, a „Feketekörösi Ármentesítő Társulat“-tal azonban az a határkérdést 1890-ben megegyezés hiányában a földmivelésügyi miniszter rendezte. A sebeskörösi társulat így körülhatárolt árterét keleten természetes magaslatok zárják be. A társulat a Sebeskörös mindkét partján levő, eredetileg 155,907 kát. hold területét a trianoni határ átmetszi. A magyar terület maradt 141,800 k. h., román terület lett 14,107 kát. hold. Az alsóbb fekvésű magyar területek védelmi biztonsága a román területen levő töltésszakaszok védelmével szoros összefüggésben van. A társulat székhelye Szeghalom. Ügyeit a tisztikarral együtt 14 tagból álló választmány intézi. Közigazgatásilag Bihar megye, műszaki szempontból a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A társulat megalakulása előtt a területből 95,000 kát. hold állandóan vizzel volt borítva és csak 46,800 kát. hold magaslati terület volt szántó, legelő stb. Jelenleg víztől borított terület nincs, úgy, hogy a használható terület az említett egész 95,000 kát. holddal szaporodott. A kataszteri tiszta jövedelem mentesítés előtt a szántónál 4 P, rétnél 2 P, legelőnél 0-60 P volt kát. holdanként. Mentesítés után holdanként való kataszteri tiszta jövedelem szántónál 16 P-re, rétnél 8 P-re, legelőnél 2-50 P-re emelkedett. A kataszteri tiszta jövedelem emelkedése tehát 400%-os. Jelenleg egy összegben 1,498,536 P. Emelkedés tehát körülbelül 1,200,000 P. Az ártérben levő ősi szikes nagysága 28,000 kát. hold. Változására nincsen adat. A belvíztől mentesített terület az egész 141,800 kát. hold. A társulat megalakulása előtt a Sebeskörös minden 4—5 évben kiöntött és minden alkalommal mintegy 120,000 kát. hold került víz alá. Az ármentesítés óta, ha van is töltés-szakadás, csak 5—8000 kát. hold kerül víz alá, s a kiöntött víz 2—3 hónap alatt a csatornákon át a Sebeskörösbe visszahúzódik. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület mindössze 2000 kát. hold vakszikes. A társulatba befektetett összeg 1928 végéig 10,138,864 P. A szabályozás előtti időben a Sebeskörös folyó mentén elterülő óriási kiterjedésű mocsarak következtében a lakosság nagy %-a állandóan súlyos maláriában szenvedett. Ma ez a betegség ezen a vidéken szinte ismeretlen. A szabályozás előtt a közlekedési viszonyok a lehető legszomorúbbak voltak, ma mindenfelé kőutak vannak és az árterületet vasutak szelik keresztül s azon 160 km kőút és 70 km vasút van. A szabályozás előtt a társulat területe 81%-ban mocsár és nádas volt, csak itt-ott volt egy-két halászkunyhó, ma pedig a tanyák százai állanak. A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodtak : Szy Bálint, gróf Csáky Lajos, dr. Karácsonyi János, Pekanovits Imre, dr. Berthoty Károly, Tabéry Ármin.
