Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
78 József, Pikó Pál, Szilassy Pál, Bogár Mihály, dr. Kun Árpád, mezőörsi Nagy István, dr. Spett Ernő és N. Szűcs Imre. 23. Ivánfenéki Ármentesítő és Vízszabályozó Társulat. A Berettyó társulatnál említve volt, hogy ezen társulat érdekeltsége az 1857-ben alakult „Debreceni Berettyószabályozó Társulat“ egyik osztálya volt, mígnem 1895-ben, miután a szomszédos középtiszai, alsószabolcsi, sebeskőrösi társulatok, nemkülönben a Berettyó—Körösi Társulat egyes osztályai között az érintkező ártért elválasztó határvonalak megállapíttattak és a Berettyó társulat egyes osztályai teljésen különváltak. így alakult meg az Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat is mai alakjában. A társulat árterét délről és keletről a Sebes- és Hármaskőrös, nyugatról a Hortobágy-csatorna vonala, északról pedig az Ivánfenéki és Berettyó társulatok közt egyezségileg megállapított vonalon a Berettyó társulat ártere határolják. A társulat székhelye Gyoma. A társulat ügyeit a tisztviselő karral együtt 12 tagból álló választmány intézi. Hatósági szempontból Békés megye, műszaki szempontból pedig a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A mentesített terület nagysága 72,783 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem jelenleg 650,484 K, vagyis 754,561 P. A kataszteri tiszta jövedelem emelkedésére, a művelhető és a szántóterület gyarapodására vonatkozó adatok hiányoznak. A társulat területének körülbelül 30—40%-a a szikes, de hasznavehetetlen szikes nincs. Idős gazdák állítása szerint a szikes területeken a belvízlecsapolás óta a kisbirtokosok digózással jelentékeny területet javítottak meg. Belvíztől az egész terület mentesítve van. A társulat megalakulása óta árvízi elöntés nem volt. Befektetett összeg 1928 végéig összesen 6,620,652 P. A mentesítés és belvízlevezetés óta az egészségügyi viszonyok javultak, a halálozási arányszám csökkent. A közlekedési viszonyok kellő utak hiányában a lehető legrosszabbak. Az árvíz és belvíztől megvédett területeken az utolsó 30 évben több ezer tanya épült. A társulat területének bármely része alkalmassá vált vasutak és utak építésére. A társulat érdekében a legtöbbet munkálkodott : Bodoky Károly, báró Wenk- heim József, Kherndl György, Nagy Gusztáv, dr. Kiss István, dr. Bácsy Lajos, Lux Gyula, dr. Horánszky Dezső, Vaniss Gyula. 24. Hős szú foki Ármentesítő Társulat. A Sebes- és Kettőskörösök összefolyása által bezárt szögben fekvő területek, mielőtt a nevezett folyók felsőbb szakaszai töltések közé foglaltattak, elsősorban a Fekete- és Sebeskörös felső szakaszain kiömlő és egyes ereken át erre a területre lehuzódó vizek kártételeinek voltak kitéve. Ezért 1852-ben az érdekeltek „Hosszúfoki Ármentesítő Társulat“ elnevezés alatt megalakultak, illetőleg kiváltak az 1850-ben megalakult Körös—Berettyói társulatból. A társulat 1885-ig régi érdé-
